Mi lesz Európával?

A holland népszavazás eredményét követően kollektív és alapos helyzetelemzést tart szükségesnek az EU elnöksége az Európai Tanács júniusi ülésén. Az unió minden tagállamának meg kell hagyni a lehetőséget a véleménynyilvánításra – hangsúlyozzák közleményükben. Egyes elemzők szerint az uniós alkotmányt elutasító népszavazások hatására a ratifikáció előtt álló országok lefújhatják vagy elhalaszthatják azt.

A hollandok 61,6-38,4 arányban nemet mondtak az unió alkotmányára a tegnapi véleménynyilvánító népszavazáson. A hágai kormány korábban azt ígérte: amennyiben a részvételi arány eléri a 30 százalékot, kötelezőnek tartja annak eredményét. A voksoláson a szavazópolgárok 62,8 százaléka vett részt.

Alapos helyzetelemzést vár az EU elnöksége

Tiszteletben tartjuk a holland szavazók döntését, miszerint a franciákhoz hasonlóan nemet mondanak az unió alkotmányára – írja tegnap esti közös közleményében Josep Borrell, az Európai Parlament elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Tanács elnöke és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság vezetője.

– Továbbra is meggyőződésünk, hogy az alkotmány által az Európai Unió demokratikusabb, hatékonyabb és erősebb, és hogy minden tagállamnak meg kell hagyni a lehetőséget a véleménynyilvánításra. Kilenc tagállam ratifikálta a szerződést, kettő elutasította, tizennégynek még nem volt alkalma véleményt nyilvánítani – írják. (A tegnap késő esti nyilatkozat óta ma délelőtt a száz tagú lett parlament nagy többséggel – 71 igen, öt nem, 24 tartózkodás, illetve nem szavazás mellett – ratifikálta az uniós alkotmányt.)
– Az elnökség úgy látja, hogy az Európai Tanács június 16-17-i ülésen kollektíven és alaposan kell elemezni a kialakult helyzetet – hangsúlyozta a három vezető, hozzátéve: az európai intézmények meghallgatják az uniós polgárok aggodalmait, és együtt dolgoznak azon, hogy kielégítő válaszokat tudjanak kínálni.

Friedrich az újabb bővítés ellen

Ingo Friedrich keresztényszocialista (CSU) képviselő, az Európai Parlament helyettes elnöke radikális politikai irányvonal módosítást követel az uniótól. A válság retorikai kisebbítése már nem működik – nyilatkozta Friedrich tegnap este Brüsszelben. Az uniónak komolyan kell vennie a csatlakozási feltételeket: „Törökország EU-tagságáról szó sem lehet, Románia és Bulgária sem érettek az unióba történő belépésre” – idézi a politikust a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Juncker: Meg kell mutatni a többieknek!

Jean-Claude Juncker, a soros EU-elnök, Luxemburg miniszterelnöke úgy foglamazott: „Európa kicsit ki van ütve, de mindent megteszünk azért, hogy gyorsan felépüljön”. – Be kell látnunk, hogy vége az álmodozások korának. A ratifikációs folyamatnak folytatódnia kell: a többi országnak is meg kell birkóznia a vitával. Nem vagyunk könnyű helyzetben: meg kell mutatnunk a világ többi részének, hogy nem akarunk letérni a jobb jövőhöz vezető útról – jelentette ki.

Schröder szerint is folytatni kell a ratifikációt

Gerhard Schröder német kancellár is úgy látja: minden országnak joga és kötelessége, hogy lefolytassa a szavazást. – Meg vagyok győződve arról, hogy szükségünk van az alkotmányra egy demokratikus, szociális érzékenységű, erős Európa érdekében – nyilatkozta.

Straw nem vetette fel a brit referendum kiírását

Jack Straw brit külügyminiszter eddig nem tett utalást arra, vajon Tony Blair miniszterelnök kormánya szorgalmazza-e nagy-britanniai referendum kiírását az EU-alkotmányról, amelyet immár két alapító tagállam is elutasított, annyit azonban megjegyzett: „a miniszterelnök és én régóta azon az állásponton vagyunk, hogy az alkotmányos szerződés előnyös az Egyesült Királyságnak, előnyös Európának. De ezeknek a referendumoknak az eredménye mélyreható kérdéseket vet fel Európa jövőbeni irányvonalát illetően. A globalizáció korában, amikor a nemzeteknek új közös válaszokat kell találniuk az új kihívásokra, Európának képesnek kell lennie arra, hogy a modern világ igényeinek megfelelő jólétet, biztonságot és társadalmi igazságosságot nyújtson polgárainak – közölte.

Egyes megfigyelők egyébként úgy látják: a két elutasító népszavazás hatására azon országok, amelyek még előtte állnak a ratifikációnak, lefújhatják, vagy bizonytalan időre elhalaszthatják azt.

Kihatnak-e a nemek az euróra?

Az Európai Központi Bank volt elnöke szerint a francia és a holland elutasítás csapás az Európában szükséges gazdasági szerkezeti reformokra, de a közös pénznek, az eurónak nem fog ártani a holland voksolás negatív eredménye. A legfrissebb hírek szerint azonban az euró újabb mélypontra, 1.2160 közelébe zuhant az este közzétett eredmények hatására, majd kisebb korrekció következett; kora reggel 1.22 közelében mozgott a dollár/euró kurzus.

(eurohirek.hu, portfolio.hu, uno.hu, privatbankar.hu, mno)