Ötezer dollárt tett takarékba a felperes apja az 1930-as években a hajdani Magyar–Olasz Bank Rt.-nél négyszázalékos kamatra. Fia 1993-ban találta meg a betétkönyvet. Megkereste a Pénzügyminisztériumot, majd bírósághoz fordult, s többféle jogcímen az államtól kérte a pénzt. Utalt egyebek mellett arra, hogy a fizetésképtelenné vált bank felszámolását 1947 októberében megkezdte ugyan a fővárosi törvényszék, ám az eljárást nem zárta le. Szerinte mulasztások következtében csak 2003-ban mondták ki a nem létező bank felszámolását.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) első fokon még arra a következtetésre jutott, hogy az állam felelős a tartozásért, mert a törvények egészen 1993. június 30-ig előírták az állami helytállást a takarékbetétekért. (Ettől kezdve azért nem tartozik az állam, mert létrejött a betétbiztosítási alap, s az fizet a tönkrement bankok ügyfeleinek.)
A PKKB tehát megítélte az ötezer dollárt, kamatokkal együtt. Az ítélet szerint a felszámolás kezdetéig, vagyis 1947 októberéig az eredeti, 4 százalékos kamattal tartozik az állam, utána pedig a törvény szerinti késedelmi kamatokkal. A Fővárosi Bíróság a fellebbezést elbírálva úgy látta, az állam nem felelős a magánbankoknál elhelyezett betétekért. Ez a kötelezettség ugyanis az 1952-ben elfogadott törvény szerint csak az OTP-betétekre vonatkozott.
A Legfelsőbb Bíróság (LB) tegnap végezte el a jogerős ítélet felülvizsgálatát. A gazdasági tanács szerint az 1952-es szabály csak az 1949-ben létrehozott Országos Takarékpénztár betéteire vonatkozott. A magánbankoknál a háború előtt elhelyezett betétekért annak idején is csak akkor felelt az állam, ha a betétet a Magyar Kirányi Postatakarék kezelte, s netán nem tudott fizetni az ügyfeleknek. Az LB ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a felülvizsgálatot – a kérelemnek megfelelően – csak a takarékbetétekért 1952-ben vállalt állami kezesség szabályai alapján végezte el. Nem vizsgálta – amit a felperes csak a tegnapi tárgyaláson vetett fel –, hogy mi lett az államosított magánbankok ügyfeleinek pénzével. Ezt s az ezért viselt felelősséget csak egy újabb perben lehetne eldönteni. Az ügyfél megfontolja az ismételt perelést.

Hatalmas hiszti lesz a baloldalon: az átláthatósági törvényjavaslat már az Országgyűlés előtt van