A legfőbb ügyész állásfoglalása szerint nem minősülnek szolgálati titoknak az érettségi tételek. Az ügyészségi indoklás szerint a feladatlapok szolgálati titokként való minősítésének törvényi feltételei fennállnak ugyan, de azok, az 1995. évi állam- és szolgálati titokról szóló törvény előírásai alapján nem minősülnek annak, mert akkor ezt a minősítést nem terjesztették ki az érettségi tételekre. A szerdán közzétett szakértői vélemény alapján a Legfőbb Ügyészség utasítást adott a Nemzeti Nyomozó Irodának, hogy szüntesse meg a május 9-én, ismeretlen tettes ellen, szolgálati titok megsértése miatt indított nyomozását.
A központot a közoktatási helyettes államtitkár tavaly írásban utasította, hogy a szolgálati titokról szóló törvény értelmében az összes feladatlapra írják rá, hogy titkos. Ezt a vizsgaközpont azonban nem tette meg. Így viszont a magyar és a matematikatételsorok nyilvánosságra hozói nem követhettek el szolgálati titoksértést. A Nemzeti Nyomozó Iroda a titoksértéssel három egyetemistát gyanúsított meg a botrány után.
Magyar Bálint oktatási miniszter úgy véli, életszerűtlen és abszurd, hogy a Legfőbb Ügyészség szerdán közzétett álláspontja alapján nem minősülnek szolgálati titoknak az érettségi tételek. Magyar Bálint közleményében kifejtette, hogy a minősített adattartalomra vonatkozó jelölés minden érettségi feladatlapot tartalmazó borítékon, illetve minden iskolának kézbesítendő csomagon rajta volt. Az egyes feladatlapok oldalain a szolgálati titok kifejezés – az érettségi több évtizedes gyakorlatának megfelelően – természetesen nem szerepelt – tette hozzá.
Az oktatási miniszter szerint a diákok kezébe kerülő feladatlapok a jogszerű felbontást követően már nem minősülnek szolgálati titoknak, ezért lenne teljesen értelmetlen ezt a minősítést a feladatlapokra ráírni. Azok, akik a jelzett borítékokat a ráírt időpont előtt felnyitották, mindenképpen elkövették legalább a szolgálati titoksértést – vélte.
A Legfőbb Ügyészség – Magyar Bálint szerint – viszont arra a képtelen álláspontra helyezkedett, hogy a törvény nem ismerete mentesít a büntetőjogi felelősségre vonás alól, így a tétellopási ügyben érintett személyek elkerülhetik a felelősségre vonást.
A Fidesz szerint megdöbbentő, hogy az Oktatási Minisztérium vezetése az érettségi vizsgák teljes ideje alatt tisztában volt azzal a ténnyel, hogy botrány felelőseit nem máshol, hanem a szakminisztériumban kell keresni, hiszen a minisztérium volt az, amely nem gondoskodott a tételek megfelelő titkosításáról.
Megdöbbentő az a tény is, hogy miközben 110 ezer gyermek érettségi vizsgája került veszélybe, aközben az Oktatási Minisztérium folyamatosan állította: a hibát nem ők követték el, hiszen a tételek titkosításával minden rendben volt. Az ügyészség mai közleménye azonban világosan és egyértelműen megállapította, hogy a tételek nem voltak megfelelően titkosítva – írja Sió László (Fidesz) sajtóközleményben.
Az érettségivel kapcsolatos hazárdírozás több elemére is fény derült az elmúlt napokban. Az azonban csak a mai napon vált ismertté, hogy az Oktatási Minisztérium már jóval az érettségi vizsgák előtt tudott annak a hibának a létezéséről, amely alapjaiban veszélyeztette az érettségi vizsgák sikeres lebonyolítását. A hiba felett azonban a minisztérium szemet hunyt, és engedte, hogy a nem megfelelően titkosított iratok – a minisztérium spórolása miatt – nem biztonságos csomagolásban kerüljenek ki.
Az Oktatási Minisztérium súlyos hibája miatt nagy valószínűséggel nem lehet tisztán látni abban a tekintetben, hogy kik és hogyan szivárogtatták ki a tételeket, hiszen a Legfőbb Ügyészség arra utasította a rendőrséget, hogy a szolgálati titoksértés vétsége miatt indított nyomozást szüntesse meg.
Forrás: HavariaPress, HírTv
origo.hu
Orbán Viktor: Európának sosem lesz érdeke, hogy egy Oroszországgal szembeni háborúban vegyen részt
