A bejelentő szerint a beszélgetés résztvevői gyűlölködő és parlagi kifejezéseket használtak, ezeket kifogásolva kérte a bizottság állásfoglalását.
A Panaszbizottság egyhangú véleménye szerint a kifogásolt műsorszám – a műsorvezetés módja és kérdezési technikája miatt – közszolgálati műsorokhoz méltatlan volt. A műsorvezető ugyanis többször is kísérletet tett arra, hogy felületes és utóbb a tények által cáfolt, prekoncepciókkal teli véleményét rákényszerítse riportalanyára. A vendég azonban – noha ő maga is téves feltételezések alapján értelmezte a történteket – a bizottság szerint sikeresen ellenállt a műsorvezető kísérleteinek, így alaposabb hozzászólásaival „némileg kompenzálni tudta” a műsorvezetés súlyosan kifogásolható módját.
A panasz azon részével, mely szerint a műsorban használt kifejezések gyűlölködők lennének, a Panaszbizottság nem ért egyet. Megállapította azonban, hogy a műsorvezető által használt „krapekok, pasasok” kifejezések nem tekinthetők helyénvalónak egy közszolgálati műsorban. A Panaszbizottság a konkrét panasz kapcsán azt is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a panaszbéli események kommunikálása az elektronikus médiában elfogadhatatlan módon történt. Különösen annak fényében, hogy utóbb bebizonyosodott: a vezető műsorszolgáltatók szinte mind súlyosan prekoncepcionálták a történteket. A Panaszbizottság eljáró tanácsa kiemelte, hogy tagjainak nincs tudomása arról, hogy ezért a dezinformációs eljárásért bármelyik vezető elektronikus médium megkövette volna a nyilvánosságot.

Csak a legokosabbak érnek el 7 pontot ebben a vegyes műveltségi kvízben