Bild Zeitung (bild.t-online.de)
A legnagyobb példányszámú német bulvárlapban Gerhard Schröder Megoldjuk Európa válságát című cikkében adja meg az uniós krízisről és annak megoldásáról saját olvasatát, ami egyúttal világos válasz Blair reklám-offenzívájára.
A német kancellár azzal kezdi cikkét, hogy a ma 450 millió lakosú unió a nyugati világ legnagyobb gazdasági övezete, aminek fenntartásában Németország, mint vezető exportőr, kiemelten érdekelt, hiszen Németország a 10 új EU-tagállamba már most annyit exportál, mint az Egyesült Államokba. Európa azonban több, mint egy közös piac: egy eredményes társadalmi és szociális modell, mely a közös értékeken, jogokon és kötelességeken nyugszik. Ez garantálta a békét és biztosította a jólétet. Ezt a modellt kérdőjelezik meg egyesek. Aki úgy hiszi, ezt a modellt nemzeti önzésből vagy populista motivációkból szétrombolhatja, az a következő generációk vágyai és jogai ellen vétkezik.
A cikk szerint vitathatatlan, hogy az európai alkotmányt elutasító népszavazások, valamint a brüsszeli csúcstalálkozó kudarcát követően Európa súlyos válságba jutott.
Az alkotmány körüli vita lényege Schröder szerint azonban nem az, hogy ezt az alkotmányt akarjuk, vagy egy másikat, illetve milyen részleteket képzelünk el az unió finanszírozásáról. A vita lényege: „Milyen elképzeléssel rendelkezünk Európáról? Milyen Európát akarunk?“ Egységes, cselekvőképes Európát, azaz egy valódi politikai Európai Uniót, mint az az alkotmányban is áll, vagy pusztán egy nagy szabadkereskedelmi övezetre korlátozzuk az uniót, azaz az Európai Uniótól vissza kívánunk lépni az Európai Gazdasági Közösségbe?
Az elmúlt napok és hetek vitái Schröder szerint világosan megmutatták, hogy Európa az elkövetkező hónapokban két pólus között választhat. Egyesek szeretnék az Európai Uniót kicsontozni és egy szabadkereskedelmi övezetté redukálni. Mások egy politikailag aktív és a történéseket alakító EU-t képzelnek el. „Ez utóbbi az én politikai célom” – szögezi le a cikkben a német kancellár. A politikai unió célja pedig Schröder szerint, hogy kiérlelt reformlépésekkel egyensúlyban tartsa az egyén személyes felelősségét és a cselekvőképes szociális rendszer szolidáris teljesítményére vonatkozó igényeket.
Die Welt (welt.de)
A konzervatív napilapban Martin Halusa Barroso megkérdőjelezi a török EU tagságot című írásában foglalkozik az unió válságának egyik várható és vélhető következményével.
Az unió bizottsága először kérdőjelezte meg Törökország teljes jogú EU tagságának lehetőségét. Amint azt a bizottság elnöke José Manuel Barroso kijelentette, az uniónak „nyilvános vitát kell folytatnia Törökországról”. S e vitában annak a kérdését is érinteni kell, hogy az ország valóban teljes jogú uniós taggá válhat. Az alkotmány franciaországi és hollandiai elutasításának ismeretében ugyanis figyelembe kell venni „a választóknak Törökországgal kapcsolatos” jelzéseit.
A bizottság, Barroso megfogalmazása szerint, végrehajtja a tagállamok döntését, és október 3-án megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ankarával. Ezen megbeszélések végeredményétől függ, hogy Ankara teljes jogú taggá válhat, vagy sem. A CDU és CSU jelezte, amennyiben az őszi választásokon győznek, a teljes jogú tagság helyett a privilegizált partnerséget ajánlanák Ankarának.
origo.hu
Breuer Péter: „Több ősömet is bedobták a Dunába, ez még viccnek is rossz”
