Újabb lehangoló jelentés a magyar gazdaságról – most az EIU-tól

Csekély az esélye annak, hogy Magyarország tartani tudja az év végére kitűzött, GDP-arányosan 4,7 százalékos államháztartási deficitcélt – derül ki az Economist Intelligence Unit (EIU) új országjelentéséből. A cég szerint valószínűtlen, hogy Veres János pénzügyminiszteri kinevezése jelentősebb hatást gyakorolna a költségvetési teljesítményre.

Az EIU szerint csekély az esélye a magyar költségvetési deficitcél tartásának. A világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző és előrejelző háza által Londonban kiadott elemzés szerint az idei költségvetés teljesítését kiadási és bevételi oldalon egyaránt veszélyek fenyegetik. Az EIU szerint a lassuló gazdasági növekedés és fogyasztás, valamint a vártnál alacsonyabb infláció miatt a költségvetésbe beállítottnál valószínűleg kisebb lesz az áfabevétel, és az éves hiány az idén és jövőre is valószínűleg a GDP 5 százaléka körül lesz.
A cég szerint Veres János pénzügyminiszteri kinevezése nem fog jelentősebb hatást gyakorolni a költségvetési teljesítményre.

Ezzel kapcsolatban két vélekedés van: az egyik szerint egy pártember kinevezése a Pénzügyminisztérium élére azt jelzi, hogy „választási költségvetés” készül jövőre, további költségvetési elcsúszásokkal. A londoni cég szerint a másik elmélet az, hogy Veres Jánosnak, akinek politikai bennfentesként komoly támogatottsága van a (szocialista) pártban, ennek révén a költségvetési politika megszigorításhoz van nagyobb mozgástere elődjénél.

Az EIU szerint azonban a legvalószínűbb kilátás az, hogy a jelenlegi helyzet folytatódik. Az elemzés szerint Magyarország növekedési kilátásai szorosan kapcsolódnak az euróövezet legnagyobb gazdaságainak teljesítményéhez. Az EIU saját felmérése azt mutatta ki, hogy 1998 és 2004 között az éves szintre számolt magyar gazdasági növekedés negyedévi változásai csaknem 75 százalékban voltak összeköthetők a nyugat-európai fejleményekkel.

A jelentés szerint emiatt az euróövezet folytatódó lassulása különösen aggályos. Az EIU a tavalyi 4,0 százalék után erre az évre 3,4 százalékos, jövőre 3,8 százalékos gazdasági növekedést jósol Magyarországnak.

A pénzügypolitikáról a jelentés azt írta, hogy a meredek jegybanki kamatcsökkentések ellenére reálértéken nem enyhült a monetáris szigor, mivel a december végi 9,5 százalékos jegybanki kamat az azóta bekövetkezett gyors dezinfláció miatt reálértelemben alacsonyabb volt, mint április végén. Az infláció azonban azóta visszagyorsult, és a forint is gyengülésnek indult, ezért az EIU szerint a következő hónapokban már nem várható nagyobb kamatcsökkentés.

(Forrás: ebroker.hu)