Választási megfontolások az adók körül

A kormány a választások előtt nem mer belevágni a több tíz, egyesek szerint százezeres nagyságrendű elbocsájtásokkal járó közszolgálati reformba, hiszen 2002-es választási győzelmében jelentős szerepet játszott a mintegy nyolcszázezer fős közszféra. Gazdasági szakemberek szerint azonban a szektor kiadásainak lefaragása nélkül nem csökkenthetők érdemben az adók.

Nem reális az az elvárás, hogy rövid időn belül kétszázezer fővel
csökkenjen a közszférában foglalkoztatottak száma. Csak a következő néhány évben valósulhat meg a ma komoly versenyképességi hátrányt jelentő állami struktúra átalakítása – fogalmazott Veres János pénzügyminiszter kedden, amikor bejelentette: a következő évben nem kerül sor radikális adóreformra.

Gazdasági szakemberek szerint azonban amíg a közszféra kiadásait nem faragják le, nem csökkenthetők érdemben az adók. A PriveWaterhouseCoopers szakértője, Erdős Gabriella az Indexnek úgy nyilatkozott: az adóreform-bizottság azzal szembesítette a kormányt, hogy komoly lépéseket az elosztórendszerek reformja nélkül nem lehet tenni. Erdős, aki tagja volt a bizottságnak, ennek felismerését látja az elmúlt hónapok kormányzati hezitálása mögött.

Amíg nem mérséklődik legalább évi 300 milliárd forinttal a költségvetési kiadási oldala, addig az adókat nem lehet érdemben változtatni – véli Palócz Éva. A Kopint-Datorg Rt. tudományos vezérigazgató-helyettese szerint bármely, a versenyképesség szempontjából aggályos adónemhez nyúl hozzá a kormány, legalább ekkora összeg kiesését eredményező csökkentés kell ahhoz, hogy valóban érdemi változásról lehessen beszélni.

A versenyszféra egyes szakszervezeti vezetői az MNO-nak úgy fogalmaztak, hogy a kormány politikai megfontolásokból sem mer belekezdeni a költségvetési szektor átalakításába, amely több tíz, egyes vélemények szerint százezres elbocsájtásokkal járhat. A 2002-es választások során a közszférának tett ötven százalékos béremelési ígéret jelentősen hozzájárult a szocialisták győzelméhez, hiszen a szektor mintegy nyolcszázezer embernek ad munkát.

Az MSZP egyértelműen a béremelés önkormányzati választások előtti végrehajtásának köszönheti a helyhatósági választásokon aratott elsöprő győzelmét. Az elmúlt években a közszférát ért sérelmek – elbocsájtások, reálbérveszteség – miatt azonban jelentősen romlott a kormány megítélése a közalkalmazottak között, amit a kabinet nem akar fokozni a reformmal járó tömeges leépítésekkel.

A közszektor szakszervezetei már most aggódnak amiatt, hogy a költségvetésben idén minden eddiginél magasabb összeg áll az önkormányzati leépítések finanszírozására.