Tegnap Kulcsár Attila számára is megkezdődött az iratismertetés; a húszmilliárdos sikkasztással gyanúsított bróker várhatóan a jövő hét végéig tanulmányozza az ügyben keletkezett iratokat. Zámbó Gyula ügyvéd szerint az első napon sem őt, sem védencét nem érte meglepetés – írja a Népszabadság, mely úgy tudja: az iratismertetés keretében a rendőrség azokat a dokumentumokat is a gyanúsított és védője elé tárta, amelyekből kiderül – de legalábbis kikövetkeztethető –, hogy pontosan mikortól és miért hallgatta le a titkosszolgálat Kulcsár telefonját.
Az iratok tanúsága szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal Szász Károly bántalmazása után a Pénzügyi Szervek Állami Felügyelete elnöke támadóinak felderítése érdekében kért és kapott miniszteri engedélyt telefonlehallgatásra. Mivel Szász a Pannonplast-ügyet sejtette bántalmazásának hátterében, a titkosszolgálat mindazoknak a telefonját ellenőrzés alá vonta, akik valamilyen módon összefüggésbe hozhatók voltak a cég PSZÁF által törvénytelennek minősített részvényfelvásárlásával. Mivel a tranzakciót Kulcsár bonyolította le, neve az elsők között került fel a lehallgatandók listájára – írja a lap.
A Népszabadság úgy tudja: a lehallgatások több olyan beszélgetést rögzítettek Kulcsár és egyes ügyfelei között, amelyek igazolják, hogy a magukat az alkusz áldozataiként beállító befektetők közül többen is pontosan tudták, milyen tranzakciókhoz asszisztálnak, és azt is, hogy a nekik juttatott extrahozam nagy valószínűséggel nem törvényes befektetésekből származik. Csakhogy a szóban forgó lehallgatási jegyzőkönyvek zömét a bíróság előtt már nem használhatják fel a hatóságok: egy részüknek már csak a leirata létezik, az eredeti hangfelvétel nem. (Rendőrségi és ügyészségi információk szerint a bíróságok csak akkor fogadják el a lehallgatási jegyzőkönyveket bizonyítékként, ha azoknak az eredeti hanganyaga is rendelkezésre áll.)
Vannak azonban olyan gyanúsítottak is, akik esetében akkor sem használhatók fel a titkosszolgálati anyagok, ha megvannak az eredeti hangfelvételek. A bírósági gyakorlat ugyanis megköveteli a célhoz kötöttséget. Ez azt jelenti, hogy például az objektumvédelemre kért lehallgatási engedélyt az ügyészség nem használhatja fel sikkasztás, pénzmosás vagy okirat-hamisítás bizonyítására. Tóth András, a polgári titkosszolgálatokat irányító miniszterelnöki hivatali politikai államtitkár hónapokkal ezelőtt jelezte a Népszabadságnak adott interjújában, hogy emiatt törvénymódosítást kezdeményeznek – ez azonban eddig nem történt meg.
(Népszabadság)
origo.hu
Milliárdos házak a magyar ingatlanpiacon – Szegeden is akad luxusotthon
