Jogtalanul váltotta le a kormány a KSH-alelnököt az ítélet szerint

Jogerősen munkaügyi pert nyert Soós Lőrinc, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2004. márciusában felmentett alelnöke, akit a kormány távolított el állásából. A szakember felmentését és az azt követő egyéb munkajogi lépéseket is jogellenesnek ítélte a bíróság – értesült a HavariaPress.

MNO
2005. 08. 26. 12:02
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Fővárosi Bíróság pénteki, másodfokú döntése értelmében a kormány jogellenesen távolította el állásából az elnökhelyettest. A bíróság a szakember felmentését és az azt követő egyéb munkajogi lépéseket is jogellenesnek ítélte. Mint ismert, korábban már hasonló jogerős ítélet született Mellár Tamás, volt KSH-elnök ügyében is, akit a kormányzat 2003. novemberében, szakmai indoklás nélkül menesztett. Várhatóan szeptemberben születhet első fokú döntés a KSH másik, Soós Lőrinccel egy időben menesztett alelnökének, Vukovich Gabriellának az ügyében is.

Soós Lőrinc korábban azzal érvelt a munkaügyi per megindításának okáról, hogy menesztésekor – a törvényi előírásoknak megfelelően – fel kellett volna ajánlani számára két köztisztviselői vezető beosztást, hiszen már 30 éve dolgozott köztisztviselőként. Az egyik felajánlott állást azonban nem fogadhatta el, mert az megváltoztatta volna a jogállását, a másikról pedig – mint mondta – tudni lehetett a „Draskovics-csomag” szövegértelmezéséből, hogy hamarosan megszűnik.

A menesztett KSH-vezetőket érintő, második jogerős döntést követően a volt alelnök elmondta: véleménye szerint innentől kezdve nagyon erősen korlátozott a jelenlegi KSH-elnökség legitimitása. A leváltások óta ugyanis már négy olyan bírósági döntés született különböző bíróságoktól, amelyek az ügyben teljesen azonos irányba mutatnak. Soós Lőrinc a hírügynökségnek azt is elmondta, hogy a döntés értelmében a jogerős döntés napjáig érvényes a KSH-s munkaviszonya – amit ki kell fizetni a számára. Emiatt viszont úgy vélte, hogy gyakorlatilag az adófizetők pénzének pocsékolása volt a kormányzat részéről megfellebbezni az első fokú ítéletet. Akkorra ugyanis már három bíróság mondta ki a menesztések jogellenességét, a fellebbezés ezért gyakorlatilag csak késleltette a jogerős döntést.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.