Mivel a korábbi, tízéves export-kvóta ez évtől megszűnt, az új kvóta komoly problémát jelent a kiskereskedőknek. Egyes becslések szerint a szabályozás csupán a pulóverek esetében közel 800 millió eurós veszteséget hozhat ez évben ágazatnak. A kvótaszabályozás miatt több millió, egyes termékekből több tízmillió termék vesztegel a határokon. Szakértői vélemények szerint átmeneti megoldás lehetne a problémára, ha a jövő évi kvótakeretből szabadítanának fel kereteket, s ezáltal az uniós kiskereskedők megkaphatnák az őszi szezonra már kifizetett könnyűipari termékeket. Sokak szerint – és ezt a véleményt osztja Mandelson is – a kialakult helyzetért azok a kereskedők a felelősek, akik még a korábbi határidő lejárta előtt megpróbáltak nagy mennyiségű árut a közöség területére bevinni. A Külgazdasági Szövetség viszont úgy látja, hogy az e véleményt hangoztatók a tények elferdítésével akarják elterelni a figyelmet a politikai menedzsment és a sanghaji egyezmény hibáiról.
Európában az ágazat nagy bajban van: csődökre és elbocsátásokra lehet számítani, s az árak emelkedése sem zárható ki. A helyzet Magyarországon sem jobb: az ágazat „vesszőfutása” 10-15 éve, a távol-keleti kereskedők és termékeik megjelenésével kezdődött, s azóta is tart. Azok a vállakozók, akik korábban tíz-húsz embernek adtak munkát, profilváltásra kényszerültek vagy tönkrementek, míg mások örülnek, ha két-három fős családi vagy egyszemélyes vállalkozásukat fenn tudják tartani. Volt olyan gyártó és kereskedő, aki arról számolt be az MNO-nak, hogy ő annyiért tudja beszerezni az alapanyag bőrt, mint amnenyiért a távol-keleti kereskedő a kész táskát árulja. Arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben az import után ő megfizeti a vámterhet, a távol-keleti áruk jelentős része – a vámhatósáhg hatékony fellépése ellenére is – még mindig vámfizetés nélkül érkezik hazánkba.
gödöllői
Kollár Kinga össze-vissza töltötte ki a vagyonnyilatkozatait, rajtakapták
