Egyre kevesebb titkot tud megőrizni magának az ókori Egyiptom, hiszen miután a kutatók rájöttek, hogy a fáraók sírjának feltárásából már több babér nem terem, most úgy döntöttek: mélyebbre ásnak az arheológia tudományában is. Első lépésként rekonstruálták a szépséges Nofretiti arcmását, majd a modern technológia segítségével következett a fiatalon meggyilkolt Tutanhamon fáraó. Aztán eljött az ideje, hogy megmutassák a világnak a vonzónak tartott Kleopátrát, aki nem egy férfiszívet tört össze a Római Birodalom ideje alatt.
Az egyiptomi királyné az antik kor egyik legszebb asszonyaként vonult be a történelembe, és a mai kor embere leginkább a különféle mozifilmek útján alakíthatott ki egy bizonyos képet Kleopátráról, amelyekben többek között Sophia Loren és Elizabeth Tailor keltették életre a legendát. Mindezt annak ellenére tették a rendezők, hogy a kutatók már korábban is jelezték: szerintük az uralkodó nem igazán tűnt ki szépségével az akkori idők női közül. Az eredmények pedig azt bizonyítják, hogy vagy a mostani emberek ízlésvilága különbözik a rómaiéktól vagy nem csupán a szépség érdekelte a szerelmes férfiakat, ugyanis a korabeli ábrázolások bizonyítják: a királynő alacsony volt, karvalyorral és görbe lábakkal „megáldva”. Az igazi bizonyíték Kleopátra csúfságáról azonban a közelmúltban egy feltárás során került elő, amikor is több, időszámításunk előtti 35 évből származó bronz pénzérmén egy iszonyúan ronda nőt ábrázoltak. Mint kiderült: ő nem volt más, mint a legendás szépségű Kleopátra. Az érméken látható uralkodónak valóban görbe orra, erősen kiugró álla és mélyen ülő szemei voltak.
A milánói katolikus egyetem egyik munkatársa szerint Kleopárta nemhogy szép nem volt, de még csak szimpatikus sem. A szakember szerint a kirélynőnek tudós ábrázata volt, s ezt támasztja alá az is, hogy állítólag több nyelven is folyékonyan beszélt. A kutatók szerint Kleopárta ezért főleg magabiztosságával, előadásmódjával, öltözködésével és rendkívüli intelligenciájával vívta ki a férfiak figyelmét, főleg Julius Caesarét és Marcus Antoniusét, akik el is hagyták miatta feleségüket – olvasható az utro.ru-n.
Az origo.hu Múlt-kor történelmi portálja szerint a királynő mindig azon ügyeskedett, hogy Egyiptomnak függetlenséget, szabad mozgásteret biztosítson. Ezt hosszú időn keresztül meg is oldotta a nagyhatalmú Róma nagyhatalmú férfiainak elcsábításával. De Rómában hataloméhesnek és számítónak tartották, későbbi ábrázolása is ilyképpen alakult. Kleopátra arcát – mint előtte és utána annyi másét – elfedi a manipuláció, a propaganda, aminek Octavianus (Augustus) nagymestere volt, lehetséges, hogy a nagy orr legendája is tőle származik. Ám a nagy orr jelezhette egy uralkodó határozottságát, erejét is, egyfajta szimbóluma lehetett a hatalomnak, mint Egyiptom kettős koronája. Egy azonban biztos: a királynő széles látókörű asszony volt, aki nagy hatást gyakorolt kortársaira és örök időkre nyomot hagyott a történelemben.
„Arcátlanság azt állítani, hogy Ukrajna áll legközelebb az EU-tagsághoz”
