Szentesi Zöldi László: Fejtő Ferencet ma szeretni illik Magyarországon. A rendszerváltozás idején mindenkit szerettünk, aki önhibáján kívül, a kommunista államhatalom tiltása miatt nem jöhetett haza. Akadtak olyanok, akik túlélték a maguk mítoszát, mások kivonták magukat a pártcsatározásokból, és megpróbálták megőrizni szellemi függetlenségüket, az emigráció évtizedeiben kikovácsolt jó hírüket, tekintélyüket. Fejtő Ferencnek ez nem sikerült. A Népszabadságban július 25-én közzétett Történelmi lecke Orbán Viktornak című írásával voltaképpen az egész magyar társadalomnak hadat üzent. Mindazok rosszallással olvasták érthetetlen kifakadásait, akik nem hiszik, hogy Csokonai Vitéz Mihály baloldali költő volt, s Bartók Béla munkássága bármilyen módon kötődne a liberális vagy szociáldemokrata indíttatáshoz, politikai felfogáshoz. Fejtő szerint József Attila baloldalisága is evidens, arról persze gondosan hallgat, hogy a költőt elvtársai hátba döfték, tehetségét elvitatták, magyarsága miatt kitaszították. A Párizsban élő, de újabban ismét Magyarországra tekingető kritikus mindazokat megbántotta, akik képtelenek bal- vagy jobboldali irodalomként, tudományként értékelni a maguk nemzeti kultúráját.
(Magyar Nemzet, 2005. augusztus 17.)

A baloldal mindig rárontott saját nemzetére, Magyar Péter sem különb náluk