Ha a madárinfluenza vírusa mutálódik, és ezáltal képes lesz emberről emberre terjedni, világméretű járvány fenyeget, ezért több országban – köztük Magyarországon is – rohamtempóban folynak a kutatások a védőoltás kidolgozására.
Kelet-Ázsiában kezdődött...
Évekkel ezelőtt lehetett először olvasni a nemzetközi sajtóban a madárinfluenzáról: mint oly sok más vírus, ez is Kelet-Ázsiában bukkant fel elsőként, s nevéhez hűen a madárvilágot, illetve az ember közvetlen környezetében élő baromfikat pusztította. A betegségről szóló információkat a földrajzi távolság okán a magyar olvasó az egzotikus tájakról érkező hírekkel együtt kezelte, meglehetős távolságtartással.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb jelentése azonban okot adhat némi aggodalomra: e szerint amennyiben a vírus mutálódik, és emberek között is képes lesz terjedni, úgy öt éven belül a járvány az egész földön végigsöpörhet, s a madárinfluenza akár az I. világháború végén, 1918–1920-ban pusztító, becslések szerint 15-20 millió ember halálát okozó spanyolnáthához hasonló veszteségeket okozhat.
A 2003-ban feltűnt kór elsődlegesen Vietnamot érinti, de a térségben Indonéziában, Kambodzsában és Thaiföldön is volt már emberi áldozata. A hivatalos adatok szerint augusztus elsejéig 42 vietnami, 12 thaiföldi, négy kambodzsai és három indonéziai halt meg a jelenlegi formájában emberről emberre még nem terjedő betegség következtében. Figyelmeztető jel, hogy a megbetegedettek 70 százaléka életét vesztette.
Elhullott szárnyasok Oroszországban...
Szakértők szerint a madárinfluenza teljes kiirtása akár egy évtizedig is eltarthat, de sokan ezt is túl optimista forgatókönyvnek tartják. A világjárvány kialakulásának valószínűségét növeli az is, hogy a vírustörzs egyes információk szerint már a napi ezer mérföld megtételére képes vadludak körében is szedi áldozatait, azaz a jelenleg még érintetlen területek is könnyen fertőzötté válhatnak.
Nem sok jót sejtet az sem, hogy a halálos madárinfluenza nyugat felé terjed, ugyanis H5N1 elnevezésű vírussal fertőzött szárnyasokat találtak már az eddig vírusmentes területnek számító Oroszország Novoszibirszk tartományában és Kazahsztánban is. Az orosz hatóságok rögtön el is rendelték a 13 érintett falu teljes baromfiállományának kiirtását, és megtiltották a baromfik, a -termékek, illetve a -takarmány szállítását a térségben.
...és a vírus közelít Európához
A terjedő kórra egyre jobban figyel a nyugati világ is. Az Európai Bizottság (EB) júliusban jelentette be, hogy akciótervet dolgoz ki a madárinfluenza esetleges európai elterjedésének megakadályozása érdekében. Brüsszel felszólította a tagállamokat, hogy fokozottan figyeljék baromfiállományukat, a program a becslések szerint évi 3–8 millió euróba kerül. Európában korábban már voltak szórványos madárinfluenza-esetek, sőt Hollandiában 2003-ban emberi áldozata is volt a betegségnek. Az Egyesült Államok szintén nem nézi tétlenül a kór terjedését, Washington oltási tervet készíttetett a betegség felbukkanására való felkészülés jegyében.
A tudósok már dolgoznak – Drága az ellenszer gyártása
A madárinfluenza elleni vakcina kidolgozásában az érintett ázsiai országok járnak az élen. Vietnam sikeresen tesztelte állatokon a madárinfluenza elleni vakcinát, a beoltottak immúnissá váltak a vírus legveszélyesebb fajtájával szemben. A WHO szerint ugyanakkor a vietnami kísérletek nem a megfelelő módon folytak, ezért akár a vírus mutálódását is segíthetik. A hivatalos közlés szerint Kína is jó úton halad a sikeres vakcina kidolgozása felé.
Az USA-ban már a humán kísérletek előtt állnak, így hamarosan embereken próbálják ki a kidolgozott vakcinát. Magyar tudósok is dolgoznak a védőoltáson, ráadásul néhány héten belül akár már önkénteseken is tesztelhetik az oltóanyagot. Nem megoldott ugyanakkor a gyógyszer esetleges tömeggyártása: a magyar lakosság beoltása önmagában 5 milliárd forintot és hatalmas szervezettséget igényelhet.
napionline/MNO
origo.hu
Vitray Tamás találkozott a Magyarországon kószáló medvével
