A Magyar Nemzeti Bank elismerte, hogy maga hívta fel az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak a figyelmét a magyar autópályatrükkre. Missura Gábor, a jegybank szóvivője közölte: azért kellett felvetni a kérdést, hogy minél előbb megismerhessék a brüsszeli álláspontot. A Népszabadság információi szerint az elszámolási problémára Szapáry György, az MNB alelnöke hívta fel a biztosok figyelmét az uniós országok pénzügyminisztereinek manchesteri tanácskozásán. A téma előkerült volna, ám csak jövő márciusban.
Az uniós válasz gyakorlatilag nemet mondott a magyar autópálya-finanszírozás elszámolására. Mint ismert, Joaquín Almunia pénzügyi biztos pénteki budapesti látogatásán bejelentette, hogy a közkiadások közé kell sorolni a sztrádák építésének költségeit. Az Európai Bizottság tagja hozzátette, hogy a napokban vitatják meg, milyen konkrét hatása lesz a sztrádaberuházásoknak az idei költségvetési folyamatokra. Eszerint az Eurostat még nem határozott véglegesen, hogy a magánszféra vagy az állam kiadásai között számolja-e el az autópályákra fordított pénzeket.
Az Eurostat korábban már elfogadta azt az elképzelést, hogy a beruházásokkal addig megbízott Nemzeti Autópálya (NA) Rt. átadja szerződéseit az Állami Autópálya-kezelő (ÁAK) Rt.-nek, amely az uniós szabályok szerint magáncégnek számít, így a kiadásai kívül kerülnek a büdzsén.
Egyes szakértők szerint a PPP-beruházásokról egyedi döntéseket hoz az EU. Most ennek az értékelése tart, és az eredménytől függ, hogy tartható lesz-e a tervezett 3,6 százalékos GDP-arányos deficit. Számítások szerint 1,3 százalékkal nőhet a hiány, ha az EU Almunia álláspontját teszi a magáévá. Döntés szeptember 26-ára várható.
Veres János pénzügyminiszter elszámolás-technikainak nevezte a kérdést, és hozzátette: tudomásul fogja venni a döntést. A tárcavezető szerint a kormány pénzforgalmi szemléletben teljesíti a hiánycélt, vagyis az idei deficit „3,6 százalék plusz autópálya-építés„ lesz. Almunia szerint, ha az államháztartási deficit 2008-ra 3 százalék alá csökken, akkor Magyarország képes lesz 2010-ben bevezetni az eurót. A pénzügyi biztos megígérte: az EU szükség esetén kész konkrét támogatást nyújtani az euró átvételéhez.
Elemzők szerint az Európai Bizottság állásfoglalása nem rázta meg a pénzügyi piacokat és a befektetőket. Fatér Gyula, a Budapest Alapkezelő Rt. vezérigazgatója köözlte: nem romlott a magyar gazdaság megítélése, sok múlik viszont azon, teljesíti-e a kormányzat a vállalt deficitcélt. Vojnits Tamás, az OTP munkatársa leszögezte, hogy az intézeti befektetők már felkészültek a tervezettnél nagyobb hiányra, ám ha ez bekövetkezik, nehezíti a jövő évi költségvetés hitelességét és politikai kockázatot is magában hordoz. Bartha Attila, a Kopint-Datorg elemzője úgy véli, ha a kabinet túllépi a megcélzott hiányt, akkor jövőre folytatódhat a nyugdíjreform, vagy megkezdődhet az egészségügy átalakítása, ezeket a kiadásokat ugyanis hajlandó jóváírni az EU.
Londoni elemzők szerint ugyanakkor gyakorlatilag teljesíthetetlenné válik a 2010-es magyar céldátum, ha az Eurostat nem járul hozzá a sztrádaberuházások büdzsén kívüli elszámolásához. A Dresdner Kleinwort Wasserstein számításai szerint a kedvezőtlen döntés a GDP 1,3 százalékának megfelelő mértékben is növelheti a magyar államháztartás idei hiányát. A korrekció nemcsak az idei deficitet növelné a GDP 6 százaléka közelébe, hanem érintené az előző évek költségvetési teljesítményeit, és hatással lenne a középtávú államháztartási kilátásokra is. A londoni szakértők leszögezik: Magyarország az alapvető reformok hiánya miatt 2012-13-nál korábban aligha lesz az eurózóna tagja.
A Napi Gazdaság arról számol be, hogy nem a teljes sztrádaprogram növeli a hiányt, hanem csak az átadott szakaszokból származó 300 milliárd forintot nem ismeri el az Eurostat.
(Forrás: hirado.hu, Népszabadság, Napi Gazdaság)
Mi vagyunk Azahriah
Megszólalt a Heineken: Semmi közünk Azahriah-hoz
