Több internetes portál kínál minikamerákat, számológépbe építhető, tökéletesen álcázott lehallgatókészülékeket. Egy pécsi vállalkozás 28 ezer forintért árulja a cigarettás dobozba rejtett kamerát, mely színes képet tud továbbítani, azonban hangot nem rögzít. A társaság vezetője közölte: a vállalkozás teljesen legális.
A cégvezető pár mondat után felméri, hogy ki milyen céllal vásárolna kémtechnikát. Sokan akarják beosztottaikat megfigyelni, mások párjuk után kémkedne, ám előfordult, hogy autótolvajok is felkeresték a céget, akiket persze nem szolgáltak ki. A céghez panasz nem érkezett a vásárlók részéről, és a hatóságok sem jelentkeztek még.
A világhálón több kukkoló videója is megtalálható. Az egyik német tévécsatornán be is mutatták egy szoláriumkukkoló lebukását. A tulajdonosok jelezték, hogy az ő üzletükben készült videofelvételek jelentek meg az interneten, mire a nyomozók rejtett kamerával érték tetten az elkövetőt.
Szomor Sándor alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főosztályának munkatársa úgy véli: nem szirénázó rendőrautókra van szükség, hanem alapos felderítő munkára. Az alezredes szerint a jogsértés megállapítása attól függ, milyen környezetben, milyen típusú, mennyire sértő felvételek készültek, s mire használták fel őket. A saját lakás bekamerázása nem minősül jogsértésnek, ám sértheti a személyiségi jogokat, ha a takarítónő tevékenységét figyeli meg így valaki. Ez esetben polgári peres eljárás során a bíróságtól kérhető a jogsértés kimondása, s esetleg kártérítési igény is érvényesíthető.
A büntető törvénykönyv több paragrafusa is védi a személyiséghez fűződő jogokat, a magántitkot. Bűntettet követ el például, aki más lakását, elkerített területét átkutatja, vagy technikai eszköz alkalmazásával megfigyeli. Ha valaki barátnője lakásába helyez lehallgatót vagy kamerát, bűntettet követ el, amiért alapesetben is három év börtön szabható ki. Ha a képeket még fel is használja, öt év is lehet a büntetés, míg üzletszerű kereskedés esetén nyolc év a kiszabható maximum.
A legsúlyosabb minősítésnek az számít, amikor valaki kémkedésre, állam- vagy szolgálati titok megszerzésére veti be a technikákat. A bűncselekmény súlyosságának megítélése attól függ, hogy miként használja fel az illető a megszerzett információt. Az államtitok megszerzése önmagában is bűncselekmény, egy és öt év közötti szabadságvesztéssel büntethető. Ha valaki mások előtt is megismerhetővé teszi az információkat vagy üzletel azzokal, akár tizenöt év is lehet a büntetés. Ám ezek az eszközök szabadon forgalmazhatók és birtokolhatók. Ahhoz, hogy valakivel szemben eljárást lehessen indítani, bizonyítani kell, hogy használta a készüléket, és meg is ismert ezáltal valamilyen titkos információt. Szomor Sándor alezredes közölte: gyakorlatban bármely hivatal, állami intézmény belső rendelkezésében kitilthatja az ilyen technikákat épületéből.
(Forrás: Magyar Hírlap)
Brüsszel rábólintott: jöhet a génmódosított szója az EU-ba
