Ünnepre hívták a község apraját-nagyját a falu elöljárói: Baricz Adalbert polgármester és Antal Mária alpolgármester, hiszen az 1500 lelket számláló község először ünnepel önállósulása óta. Most már megtehetik, két hónappal ezelőtt még az Olt folyó áradása ellen küzdöttek, példás kiállással emeltek homokzsákokból gátat, hogy ne öntse el a víz teljesen a falut, és a 88 milliós kormánysegítséggel megpróbálták helyreállítani a károkat – mondta a polgármester.
Korának legjelentősebb magyar nyelvű históriáját írta meg Cserei Mihály (1667–1756). Apja – I. Apafi Mihály asztalnoka, majd fogarasi kapitány – a jómódú nemességhez tartozott. Cserei Mihály a székelyudvarhelyi református kollégiumban tanult, de magasabb műveltséghez az iskolában nem jutott; történelmi és jogi ismereteit állandó olvasgatással gyűjtötte. Mint Teleki Mihály inasa részt vett a zernyesti csatában, utóbb Thökölyhöz csatlakozott és vele bujdosott a Havasalföldön. Hazatérve Apor István erdélyi kincstartó titkára lett, s így jártasságot szerzett a gazdasági adminisztrációban, és beleláthatott a korabeli Erdély korrupt politikai viszonyaiba. A Rákóczi-szabadságharc alatt a kurucok elől Brassóba húzódott, utána birtokán gazdálkodott. Könyvébe Erdély históriáját foglalta I. Apafi Mihály fejedelemségétől 1712-ig. Munkájában a történetírás és a szubjektív emlékirat vonásai keverednek.
Krónika Hírszolgálat, mediatica.ro., MNO
