Kevés olyan ország van, ahol akkora hagyománya lenne a légi növényvédelemnek, mint nálunk. A szakemberek szerint az elmúlt hetek súlyos balesetei ellenére is van jövője ennek az ágazatnak Magyarországon, hiszen a szőlőkben, gyümölcsösökben az esetenkénti sürgős és nagy területen egyszerre folytatott védekezés esetében, valamint az erdészeti kártevők pusztításakor a légi növényvédelemnek nincs igazi alternatívája. A szántóföldi növények esetén viszont lehetséges a váltás, amit a repülőgép-technikával ellátott nagy teljesítményű „hidas„ traktorok jelentik. E gépek esetében ráadásul nem kell tartani a tragikus balesetektől.
Szentei László, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vezető főtanácsosa elmondta, hogy a helikopteres vagy repülőgépes permetezés azokban az országokban alakult ki, ahol a nagyüzemi technológia honosodott meg. Magyarországon a repülőgépes növényvédelmi szolgálat (RSZ) 1959-ben jött létre. Az első években évente 24500 hektárt repültek be a kukacbombázók, ahogy a falusi nép elnevezte ezeket a repülőket. 1990-re, az RSZ megszűnésének időpontjára, ötmillió hektárra növekedett az évi teljesítmény. Ma 1,5 millió hektárra becsülik az egész éves munka nagyságát. Az FVM már csak a repülőgépes növényvédelem szakmai felügyeletét látja el. A rendszerváltás utáni privatizáció során az egykori RSZ szakemberei, pilótái gazdasági társaságokat alakítva megvásárolták a repülőket, és ma is folytatják a növényvédelmi munkát. Az agrártárca információi szerint 67, növényvédelmi szolgáltatást végző vállalkozás tulajdonában jelenleg 130 repülőgép van, amelyből 66 helikopter, s ezek közül 65 Kamov és egy Mi-2-es típusú. A légi növényvédelem akkor gazdaságos igazán, ha nagy területeket kell ellátni, és vele elkerülhető a taposási kár.
Annak ellenére, hogy az elmúlt néhány hétben három baleset is történt mezőgazdasági helikopterekkel hazánkban, a szakemberek többsége úgy véli: az erre a célra használt orosz, a több évtizedes Kamov helikopterek továbbra is megfelelnek a légi növényvédelem igényeinek. A közelmúlt négy egymást követő balesetét véletlenek sorozatos együttese okozta.
A nádudvari székhelyű KITE Rt. szerdán bemutatta azt az új amerikai hidas traktort, amely 27 méter szélességben képes óránként 25 kilométeres sebességgel haladva permetezni közel három méter magas növényeket is. Buvár Géza, a cég vezérigazgatója elmondta: a napi 300-500 hektáros teljesítményt a nagy munkasebességnek köszönhetik, amelyet viszont a berendezés fejlesztői egy különleges kerékfelfüggesztés és a centiméteres pontosságú műholdas helymeghatározáson alapuló automatikus vezérléssel értek el. Szentei László szerint a hidas traktorok előnyéül szolgálhat az is, hogy a növényekhez közelebb képesek a munkát végezni, ezért csökken a repülőknél tapasztalható káros szórás veszélye.
Eddig huszonkilenc ilyen berendezést hoztak az országba, és ezeket zömében a repülőgéppel is rendelkező vállalkozások vásárolták meg. Egy-egy ilyen gép mintegy 40-42 millió forintba kerül, s évente tízezer hektár permetezésére képes. A szolgáltatást végzők azt mondják: nagyjából ugyannyi munkadíjat kérnek a repülős és a hidas traktoros munkáért.
Mezőgazdasági helikopter-balesetek
• 2005. augusztus 30., Solt. Felszállás közben zuhant vissza a földre egy mezőgazdasági munkát végző. A pilóta sérülés nélkül megmenekült.
• 2005. július 31., Báta. Egy kukoricatáblára zuhant és kigyulladt egy mezőgazdasági munkát végző. A pilóta az égő gépben vesztette életét. A helikopter típusa: Ka-26.
• 2005 július 23., Mikebuda. Erdősávra zuhant és kiégett egy mezőgazdasági munkát végző. A pilóta szörnyethalt. A helikopter típusa: Ka-26.
• 2005. július 21., Csanádpalota. Az aznapi hatodik felszállásához készülő mezőgazdasági munkát végző Ka-26 típusú helikopter forgó rotorja kiszakadt és a pilótafülkének ütközött. A pilóta könnyebb sérüléseket szenvedett.
Forrás: Népszabadság
Bohár Dániel
Ezért szerencse, hogy Magyar Péter nincs döntéshozó pozícióban + videó
