465 milliárd forintos éves külkereskedelmi hiány– romló tendenciák

2005 első nyolc hónapjában – előzetes adatok szerint – a kivitel volumene 9 százalékkal, a behoza­talé pedig 3 százalékkal nőtt a megelőző év azonos időszakához képest. Az áruforgalmi mérleg hiánya 465 milliárd forint volt, 281 milliárd forinttal kevesebb, mint 2004 azonos időszakában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése szerint

MNO
2005. 10. 28. 7:37
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az export értéke 7687 milliárd forintot (31 103 millió eurót), az importé pedig 8153 milliárd fo­rintot (32 983 millió eurót) tett ki az év első nyolc hónapjában, ami forintban mérve a kivitelben 7, a be­hozatalban pedig 3 százalékos folyó áras növekedést jelent az egy évvel ezelőtti szinthez viszonyítva. Euróban számítva az export 10, az import pedig 6 százalékkal bővült; a kereskedelmi mérleg hiánya (1880 millió euró) 1060 millió euróval csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

Idén az import első félévi növekedési ütemét jelentősen befolyásolták a 2004. évi folyamatok, amikor is előbb a csatlakozási elővásárlások, majd a csatlakozást követően a vámraktárakban tárolt kö­zös­ségi származású áruk belföldiesítése (ún. átmeneti tételek elszámolása) jelentett egyszeri és összessé­gükben jelentős értékű forgalmat. A magas bázisszint következtében az első hat hónapban szokatlanul ala­csony importdinamika és szétnyíló export-import olló alakult ki. Júliusban és augusztusban már nem érvényesült ez a hatás, az export és az import értéke lényegében azonos mértékben bővült, ami az egyen­leg romlását eredményezte ezekre a hónapokra. Augusztusban a behozatal növekedési üteme újra két­számjegyűvé vált.

A behozatal forintárszintje az első nyolc hónapban lényegében változatlan maradt, a kivitelé 2 százalékkal mérséklődött. A cserearány közel 2 százalékkal romlott, amit jelentős részben az energiahordozók ke­reskedelmében tapasztalt határozott árszintnövekedés eredményezett. (Az energiahordozók árszintjének változása több mint 1 százalékponttal hatott a cserearányromlás irányába.) A forint a főbb devizákhoz vi­szo­nyítva több mint 3 százalékkal erősödött a bázisidőszakihoz képest, amelyen belül a meghatározó rész­aránnyal rendelkező euróhoz képest 3, a dollárhoz viszonyítva pedig 6 százalékos felértékelődés volt. A külke­res­kedelmi forgalom devizaárszintje exportban 1, importban pedig 3 százalékkal nőtt.

Az Európai Unióba irányuló kivitel volumene 5 százalékkal bővült, az onnan feladott behozatalé ezzel szemben 3 százalékkal mérséklődött. A régi tagállamok viszonylatában az export volumene 1 százalékkal nőtt, míg az import 5 százalékkal csökkent. A kivitel indexe a teljes külkereskedelmi forgalmunkból 10 százalékos részaránnyal rendelkező új tagállamok esetében is magasabban alakult a behozatalénál (136, illetve 109 százalék).

Az Euró­pai Unión kívüli országokkal lebonyolított forgalomban a kivitel volumene 27, a behozatalé 19 százalékkal nőtt. A reláción belül az ázsiai országokból behozott, valamint az Európai Unión kívüli európai országok­ba kivitt termékek forintértéke egyaránt mintegy harmadával emelkedett.
(ksh.hu)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.