Az új vasúti törvénnyel kiszorulnának a hazai cégek a piacról?

A vasúti közlekedésről szóló törvényjavaslat vitájával kezdte meg mai ülését az Országgyűlés. Míg a kormány úgy látja, az új vasúti törvény a versenyt és a szívonalat növeli, az ellenzék attól fél, a pályahasználat felszabadításával kiszorulnak a magyar cégek a piacról – írja a radio.hu.

Arra kell törekedni, hogy a vonatközlekedés legyen gyors, tiszta, korszerű és megbízható – fejtette ki Kóka János gazdasági miniszter a vasúti közlekedésről szóló törvényjavaslat általános vitájában kedden a parlamentben. A miniszter elmondta: 2006. január 1-jétől áll fel a Magyar Vasúti Hivatal, amely a jövőben kiadja a vasúti fuvarpiacon jelentkező új vasúttársaságok működési engedélyét. 2007-től lép életbe a szabad pályahasználat, amely lehetővé teszi, hogy külföldi társaságok is megjelenjenek itthon, először az áruszállításban – idézi Kóka Jánost a Magyar Rádió.

A szocialista párt vezérszónoka felszólalását vasúttörténeti áttekintéssel kezdte, míg a Fidesz vezérszónoka szerint a törvényjavaslat az azonnali és gyors privatizációs lehetőségekről szól. Tóth Sándor szocialista képviselő a parlamentben úgy fogalmazott, a törvényjavaslat a hazai vasúti szabályozás újabb mérföldköve, a magyar vasúti közlekedési ágazat fellendítésének egyik záloga lehet – közli a távirati iroda.

Fónagy János volt szakminiszter fontosnak nevezte a vasúti törvényt, ugyanakkor hozzátette: nem szabad idő előtt átengedni egy olyan javaslatot, amely szakmai zavaroktól szenved. Fónagy szerint a vasút ma rosszabb helyzetben van, mint amilyennek látszik. Ha külföldi szereplők is lehetőséget kapnak a magyar vasúti közlekedésben, az mindenképpen jegyáremeléssel jár majd. Ezért az államnak nagyobb részt kellene vállalnia a működtetésből. A fideszes politikus azt mondta: nem vitatja, hogy kell a verseny, de erre a kormánynak előbb fel kellene készítenie a hazai cégeket.

A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvény általános vitáján Hankó Faragó Miklós, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára kiemelte, hogy Magyarországon a bűncselekmények áldozatai nem kapnak elég figyelmet. Hozzátette: a javaslat áldozatnak tekinti a bűncselekmény sértettjét, valamint azt a természetes személyt is, aki a bűncselekmény közvetlen következményeként testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást vagy vagyoni kárt szenvedett

Az előterjesztés szerint az állam pénzbeli, és ha kell, jogi segítséget ad az áldozatoknak. Az egyszeri, azonnali segély legfeljebb 62 ezer forint lesz, és csak indokolt esetben jár. Emellett adható egyösszegű kárenyhítés, amely körülbelül 300 és 900 ezer forint közötti összeg, vagy rendszeres járadék, amely ugyancsak 62 ezer forint havonta, maximum három éven át. A támogatásra az jogosult, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem több mint 125 ezer forint.

A Fidesz hiányosnak tartja a javaslatot, de nem fogja elutasítani, hiszen uniós kötelezettségről van szó – közölte Szentgyörgyvölgyi Péter, aki kifogásolta sok más mellett azt, hogy a tervezet nem rendelkezik a lakásmaffia áldozatairól.

Dávid Ibolya, az MDF elnöke egyetért a tervezet céljával, de hiányolt belőle olyan megoldásokat, amelyeket az Unióban alkalmaznak. Ismertette, az elkövetőknek szembesülniük kell azzal a kényszerrel, hogy enyhébb megítélésre csak akkor számíthatnak, ha megfelelő kárenyhítést nyújtanak az áldozatoknak, vagy visszaszolgáltatják azok vagyontárgyait.

A T. Házban mind a négy parlamenti párt támogatásáról biztosította a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslatot az előterjesztés általános vitájában.

A Munka Törvénykönyvéről szóló törvény, valamint egyéb munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot és a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény módosításának általános vitáján Csizmár Gábor szakminiszter kiemelte, hogy a javaslatok többsége a szakszervezetektől érkezett. Hozzátette: nincs megegyezés a munkáltatók és a munkavállalók között a minimálbér ügyében. Bernáth Ildikó (Fidesz) a hazai minimálbért az EU-átlaghoz hasonlítva közölte, hogy jelenleg a legkisebb bér ennek csupán 32-35 százaléka. Ismertette, hogy a módosítások céljával, a fekete munka csökkentésével, valamint a munkavállalók kiszolgáltatottságának mérséklésével egyetértenek, ám a pénzbüntetés jelentős emelése, mint eszköz, nem célravezető. Béki Gabriella (SZDSZ) leszögezte, hogy tudná támogatni a két törvényjavaslatot akkor, ha az az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) kialakult megállapodáson nyugszik. Csáky András (MDF) ismertette, hogy morálisan nem támogatja a javaslatokat, mivel nem született róluk megállapodás az OÉT-ben.

(Magyar Rádió, Info Rádió, Hír TV)