Gyurcsány Ferenc mai napirend előtti felszólalásában hosszasan elemezte Magyarország XX. századi történelmét, majd eljutott a szomszédi, többek között a magyar–román kapcsolatokhoz. Meg kell tanulnunk végre együtt élni – jelentette ki a kormányfő a parlamentben, aki szimbolikusnak értékelte a múlt heti közös magyar–román kormányülést, mert a két ország kabinetje belátta, nem tud ennél többet tenni annak kifejezésre juttatásában, hogy érti, közösen felelősséget vállaló, egymás iránt is nyitottságot mutató stratégiai partnernek kell lenni.
A közös kormányülés több munkát végzett el, mint amennyi az elmúlt hét-nyolc évben történt – állapította meg Gyurcsány, aki kiemelte az aláírt tizenhat egyezményt és jegyzőkönyvet, a csíkszeredai főkonzulátus megnyitását, továbbá, hogy Sepsiszentgyörgyön létrejöhet a bukaresti kultúrintézet helyi fiókintézménye. A két kormány nyitottsága hozzájárult, hogy román kabinet hozzájárul a Sapientia egyetem költségvetésből való finanszírozásához. A kormányfő szerint a közös ülés kellett ahhoz, hogy a román fél kinyilvánítsa: folytatja az észak-erdélyi autópálya építését.
A miniszterelnök hozzátette, hogy a közös üléssel még nem fejeződtek be a közös dolgok, mivel egy munkaprogram elkészítése következik, amelyben konkrét határidőkre lebontott pontok szerepelnek. Gyurcsány Ferenc ismertette, hogy erről tájékozttatta a román felet is, és közölte azt is román kollégájával, hogy ne elégedjenek meg a hazai és a külföldi sajtó értékelésével, hanem folytassák a munkát.
Gyurcsány Ferenc leszögezte: bár a kommunista Nagy Imre és Mindszenty bíboros közötti távolság többszöröse volt annak, mint ami ma a parlament pártjai között van, mégis, ők tudtak osztozni október 23-a fő céljaiban. A kormányfő az október 23-i ünnepségekről szólva kijelentette: nem érti, hogy miért nem az örömről szól az ünnep. Hozzátette: nem erkölcsös dolog kifütyülni a politikusokat, többek között Bozóki Andrást, aki a Fideszben kezdte, vagy Kóka Jánost, aki a hetvenes években született.
Áder: Gyurcsány Ferenc az október 23-i megemlékezést „szégyenteljes színjátékká„ silányította
Helyes dolog, hogy párbeszédet folytatnak a román kormánnyal, és az sem baj, ha a parlament előtt úti beszámolót tart a miniszterelnök. Még akkor is helyes, ha ezt a rossz lelkiismeret diktálja – mondta napirend előtti felszólalásában Áder János. A Fidesz frakcióvezetője hozzátette: tavaly decemberben a Gyurcsány-kormány hazug kampányt folytatott, a saját nemzete ellen kampányolt, ezért érthető a lelkiismeret-furdalása.
Áder János úgy vélte, helyes a csíkszeredai főkonzulátus felállítása, de az ehhez szükséges összeg nem szerepel a 2006-os költségvetésben. Mint mondta, helyes, ha támogatólag nyilatkozik a kormányfő a Sapienta egyetemről, amit az Orbán-kormány támogatásával állítottak fel, de 2004-ben 600 milliót elvettek az intézménytől. Áder arra is kitért, hogy ha fontosnak tartja a kormány a határon túli magyarokkal a kapcsolattartást, akkor miért csökken huszonöt százalékkal a következő években a határon túli magyarok támogatása? Az, hogy az autópálya és az autonómia kérdése egymást kizáró fogalom lehetne, ezt nem is tudom értelmezni. Mind a kettőre lehet igennel is válaszolni – fogalmazott a Fidesz frakcióvezetője.
1956 értékelésével kapcsolatban nagyon visszafogottan nyilatkozott, lehet, hogy önnek nincs is több mondanivalója, de ilyen családi háttérrel érthető a visszafogottság. Mert való igaz, hogy közöttünk élnek október 23-a örökösei is, mint ahogy közöttünk éltek és élnek november 4-e örökösei is – fogalmazott Áder János, aki helytelenítette, hogy Gyurcsány Ferenc az október 23-i megemlékezést „szégyenteljes színjátékká” silányította. Áder János a stop.hu internetes újság ma megjelent tudósítására hívta fel a figyelmet, amely szerint tegnap este negyed tízkor az Operaházban tartott beszédével kapcsolatos kérdésre is válaszolt élő adásban. Ehhez képest a tudósítás szerint ezt felvételről sugározták, amit a kora délutáni órákban készítettek el – jegyezte meg Áder János. Honnan tudta délután egykor, hogy Orbán Viktor mit fog mondani 3 órával később, hogyan lehet, hogy délután egykor minősíteni tudta azt, ami a Műegyetemen délután öt óra után hangzott el? Hogyan lehet az, hogy a közszolgálati televízió riportere ártatlan szemekkel kérdez erre rá, mintha az ön megnyilatkozása őszinte lenne? – tette fel a kérdést az ellenzéki politikus. Ön megint nem mondott igazat, álságosan viselkedett – fogalmazott Áder János, aki magyarázatot várt a miniszterelnöktől a tegnapi cselekedetére.
Gyurcsány elismerte, hogy kora délután vették fel a műsort
Gyurcsány Ferenc viszontválaszában gúnyos szavakkal illette Áder János felszólalásának első részét, majd feltette a kérdést: „Magyarországon 2005-ben nekem arról kellene beszámolnom, hogy miért mertem elvenni egy volt kommunistának az unokáját?...A harmadik köztársaságban származás alapján kell politikai vitát elintézni? Jól értem, hogy be kell számolnom holnaputántól vallásomról, kulturális és politikai hátteremről, szüleimről, családomról, azok múltjáról?...És én pusztán attól alkalmatlanná válok nemzetem demokratikus polgárának lenni, mert szerelembe estem egy lánnyal?”
A kormányfő elismerte, hogy valóban kora délután vették fel A szólás szabadsága október 23-i adását, majd hozzátette, hogy ő sohasem állított mást. Gyurcsány közölte, hogy az adás felvételéig lehetősége volt megismerni néhány ünnepi szónoklatot, amelyek között Kövér László és Deutsch Tamás beszédét emelte ki. A miniszterelnök szerint helyénvaló volt nem elfogadni a közös ünnepen, hogy némelyek elvitatják a velük szemben ülők demokratikus létezésének minimumát is. Az ellenzék tevékenysége árt az országnak és árt önmaguknak is – zárta viszontválaszát Gyurcsány Ferenc.

Megkötözve, fej nélkül hevertek az áldozatok - döbbenetes leleteket találtak a magyar régészek