Harold Pinter 1930. október 10-én született egy londoni zsidó családban. A drámaíró egyes források szerint portugál, más források szerint magyar származású. Pinter a Royal Academic of Dramatic Art, majd a Central School of Speech and Drama diákjaként színésznek készült, majd később feladva tanulmányait David Baron néven különböző társulatokhoz állt hivatásos színésznek.
Pinter 1957 óta ír drámákat. Első darabját, A szoba című egyfelvonásost a bristoli egyetem színháztudományi intézete mutatta be. Ugyanebben az évben született meg Az étellift című darabja, melyet csak évekkel később mutattak be. Első komoly sikerét A gondnok című hangjátékával aratta, melyet a BBC tűzött műsorra. Ezt követően televíziózással és filmezéssel is foglalkozott, és ezen a területen is komoly sikereket aratott, amit jelez, hogy kétszer is Oscar-díjra jelölték forgatókönyveiért. Többek között Elia Kazannal, Joseph Losey-val, illetve Karel Reisszel dolgozott együtt.
Legismertebb drámái a Hazatérés, a Csönd, a Régi idők, a Senkiföldje és az Árulás. Műveire jellemző, hogy általában szűk, változatlan térbe helyezi szereplőit, a hősök egy-egy szobában, vagy más zárt területen cselekszenek.
Pintert magánemberként a pacifista beállítottság jellemzi. Ismert, hogy tiltakozott az 1999-es szerbiai NATO-bombázás, az Egyesült Államok afganisztáni és iraki hadművelete ellen. 2005 tavaszán Wilfred Owen-díjat kapott egy 2003-as verseskötetéért, amely az iraki háború ellen szóló verseit tartalmazta.
Pinter október 10-én ünnepelte 75. születésnapját, és ebből az alkalomból Dublinban színházi fesztivált rendeztek a tiszteletére.
(Forrás: Reuters, Info Rádió, litera.hu, cnn.com)
„Arcátlanság azt állítani, hogy Ukrajna áll legközelebb az EU-tagsághoz”
