EXOGÉN ADOTTSÁGOK. A külső környezet hatása a hazai gazdaság fejlődésére 2005-ben ellentmondásos. Kedvezőtlen, hogy miközben a világgazdaság és a világkereskedelem növekedése erőteljes, addig az euró-övezet növekedése lassú és jelentősen növekedtek, majd magas szinten stabilizálódtak az olajárak. Ugyanakkor rendkívül kedvező a nemzetközi befektetői környezet, mert a nemzetközi kamatlábak alacsonyak, magas a befektetők kockázatvállalási hajlandósága, és ennek megfelelően erőteljesek a közepes jövedelmű országokba irányuló befektetések.
NÖVEKEDÉS. A GDP növekedése 2005-ben előreláthatóan 3,6 százalékra mérséklődik. Az első negyedéves erőteljes lassulást az év hátralévő részében a kibocsátás gyorsabb növekedése kíséri. A mérsékeltebb GDP növekedés mögött a belső kereslet (és ezen belül is elsősorban a lakossági fogyasztás) lassúbb növekedése, valamint a csökkenő exportdinamika és a nettó export kisebb mértékű hozzájárulása áll. A nettó export gazdasági növekedésben játszott kisebb szerepéhez az 1,5-2 százalékos cserearány-romlás is hozzájárul. Az év során gyorsuló GDP növekedés ellenére összességében az újonnan csatlakozott országok közül csak Lengyelország növekedése marad el a hazai teljesítménytől. A növekedés 2006-ban kissé gyorsulhat az euró-zóna gyorsabb növekedése, az összességében kedvező nemzetközi finanszírozási környezet, valamint a belföldi kereslet választásokkal is összefüggő bővülése miatt.
MONETÁRIS KONDÍCIÓK. A pénzromlás üteme az év során csökken és éves átlagban 3,6 százalékos fogyasztói áremelkedés várható. Az erőteljesebb termelői árnövekedés mellett is mérséklődő inflációban a stabil nemzeti valutának, a növekvő importverseny nyomán korlátozottabb piaci árnövelési lehetőségeknek fontos szerepe van. A fogyasztói árakban jövőre további mérséklődés várható a növekvő importált infláció és a magas költségvetési deficit ellenére, mert az ÁFA csökkenés részben begyűrűzik az árakba, illetve csökkennek az inflációs várakozások. Mindezek alapján 2006-ra 2,1 százalékos átlagos és az év közben emelkedő infláció miatt 2,8 százalékos december/december fogyasztói árindexet várunk.
FISKÁLIS FOLYAMATOK. Az államháztartási hiány az előző előrejelzésben várt 5,5 százalékos deficitnél is magasabb lesz, amely mögött az Eurostat által kifogásolt elszámolási technikák teljes hatásának figyelembevétele mellett a tervezettől elmaradó áfabevételek, valamint egyes felülről nem korlátos államháztartási kiadások gyors növekedése áll. A várakozásaink szerint a GDP 6 százalékát elérő államháztartási hiány nyomán 2005-ben erőteljes marad a költségvetés keresleti hatása, tovább emelkedik az államadósság szintje. A 2006-os költségvetési tervek laza, a korábbi konvergencia-programban szereplő elképzeléseket feladó fiskális politikával számolnak. Mivel a kiadások tekintetében számos tétel kockázatosnak látszik, valamint a választási években a hiány átlagosan 2 százalékponttal magasabb volt a megelőző évinél, óvatos előrejelzés alapján is 6,6 százalékos deficittel számolunk 2006-ra a nyugdíjkorrekció hatásai nélkül.
KÜLSŐ EGYENSÚLY. A külső egyensúly 2005-ben kissé javul, bár a folyó fizetési mérleg hiánya GDP arányosan változatlanul magas, 7,7 százalék lesz. Ezen belül azonban a kereskedelmi mérleg deficit csökken, mert az export és import növekedési dinamika közötti rés tágul. A folyó fizetési mérleg hiány növekedését a szolgáltatási és jövedelemegyenlegek romlása eredményezi. A folyó fizetési mérleg által megtestesített nettó külső finanszírozási igényt a közvetlen tőkebefektetések beáramlása csak félig fedezi, ennek következtében a nettó devizaadósság emelkedik. Jövőre a folyó fizetési és kereskedelmi mérleg deficit is növekszik az erőteljesebb keresleti hatás miatt, aminek eredményeképpen a kedvezőbb exportdinamikához az import gyorsabb növekedése társul: a kereskedelmi mérleg hiánya a GDP 3,7 százaléka, a folyó fizetési mérlegé 8,5 százaléka lehet.
MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS A BÉREK ALAKULÁSA. A munkaerőpiacon a munkanélküliség 2005-ben növekszik és eléri a munkaképes lakosság 7,2 százalékát, miközben a foglalkoztatottak száma nem bővül és a foglalkoztatási ráta változatlanul alacsony marad. A reálbérek közel 6 százalékkal emelkednek, és ez meghaladja a termelékenység növekedését: a bérek növekedése erőteljesebb a költségvetési, mint a versenyszférában.
GAZDASÁGPOLITIKAI KIHÍVÁSOK.A gazdaságpolitika számára három jelentős kihívás jelenik meg a következő időszakra. Egyrészt miképpen lehet biztosítani, hogy a módosított hiánycélok teljesüljenek, tekintettel a hiányt növelő kockázatokra. Másrészt a jövedelempolitikának el kell kerülni, hogy 2006-ban az ideivel megegyező reálbér-növekedés következzen be, ami az erőteljesen csökkenő inflációt és a választási években felerősödő bérköveteléseket tekintve nem könnyű feladat.
Végezetül a monetáris politikának választania kell: vagy a dezinfláció által implikált kamatpályát követi, vagy az államháztartási deficit és a kockázati tényezők által determinált pályán alakítja a kamatszintet – állapítja meg az ICEG EC.
|
2003
|
2004
|
2005*
|
2006*
|
|
| GDP (%) |
3
|
4,1
|
3,6
|
3,9
|
| Lakossági fogyasztás |
8
|
3,5
|
3,1
|
3,5
|
| Közösségi fogyasztás |
5,5
|
-1,5
|
2,5
|
2,8
|
| Beruházások |
3,5
|
8,2
|
6
|
7
|
| Export |
7,5
|
15,5
|
11
|
9
|
| Import |
10,5
|
14
|
8
|
10
|
| Fogyasztói árindex (éves átlag)
(%) |
4,7
|
6,8
|
3,6
|
2,1
|
| Fogyasztói árindex (dec/dec) (%) |
5,7
|
5,5
|
3,2
|
2,8
|
| Munkanélküliségi ráta (%) |
5,8
|
6,1
|
7,2
|
7,0
|
| Reálbérek (%) |
4,5
|
2,6
|
6,0
|
5,5
|
| Államháztartás egyenleg/GDP (%) |
-7,2
|
-5,5
|
-6,0
|
-6,6
|
| Államadósság/GDP (%) |
57
|
58
|
60
|
61,5
|
| Folyó fizetési mérleg/GDP (%) |
-8,5
|
-8,9
|
-7,7
|
-8,5
|
| Kereskedelmi mérleg/GDP (%) |
-4
|
-3,1
|
-2,9
|
-3,5
|
| Árfolyam (év végi) |
262
|
245
|
255
|
255
|
| Jegybanki alapkamat (év vége) |
12,5
|
9,5
|
6
|
5
|
| * Elõrejelzés | ||||
