Washington egyértelművé tette, hogy a partnerek megválasztásában kizárólagos szempontként a terrorizmus elleni harcban nyújtott teljesítmény lesz a mérvadó – áll a Külügyminisztérium tájékoztatójában. Hozzáteszik: rendkívül súlyos bírálatot váltott ki Washingtonban, hogy Orbán Viktor kormányfő nem határolódott el személyesen Csurka István akkori parlamenti megnyilvánulásától, amelyben a terrorcselekményekért az amerikai globális politikát is felelőssé tette. Martonyi János későbbi elhatárolódását a külföldnek szóló külügyminiszteri gesztusként vették – tartalmazza a közlemény.
Hozzáfűzik: ezzel kapcsolatban az első figyelmeztető jelzés a Nemzetbiztonsági Tanács egyik magas rangú illetékesétől érkezett, amelyben megfogalmazódik, hogy megváltozott a magyar miniszterelnök megítélése az elnök környezetében, mert „a szeptember 11-i terrorcselekmények utáni Csurka-nyilatkozatokkal kapcsolatban hiányzott kormányfői megszólalás megerősítette a republikánus vezetésben azt a benyomást, hogy a magyar miniszterelnök számára a belpolitikai megfontolások, s konkrétan a jövő évi választások megnyerése bír abszolút prioritással, s ennek minden mást kész alárendelni”.
A másik konfliktust a Gripen-döntés szülte a külügyminisztériumi tájékoztató szerint. „Az Orbán-kormány 2001. szeptember 10-én a korábbi előrejelzések ellenére a svéd-brit Gripen harci gépek beszerzése mellett döntött a NATO-ban egyeduralkodó amerikai F16-osokkal szemben. Ez a döntés mind tartalmát, mind módját és utókezelését illetően komoly kritikát váltott ki az amerikai adminisztráció részéről” – tartalmazza a tájékoztató.
A tájékoztató szerint a terrorizmus elleni harc első jelentős katonai akciója az Afganisztán elleni háború volt. „Döntő fontosságú volt, hogy ki, hogyan járul ehhez hozzá. Magyarország azonban csak novemberben tudott döntést hozni egy körülbelül ötvenfős egészségügyi csapat kiküldéséről” – áll a tájékoztatóban.
Gyurcsány Ferenc a múlt vitáit akarja megvívni a holnap kérdései helyett
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök össze-vissza beszél a Bush amerikai elnökkel lefolytatott találkozójáról – írja Révész Máriusz az Országos Sajtószolgálathoz eljuttatott közleményében. Hozzáteszi: először azt próbálta bebizonyítani, hogy találkozójukon Bush elnök bírálta Orbán Viktort. Amikor kiderült, hogy ez nem igaz, az ország nyilvánossága előtt a parlamentben letagadta korábbi kijelentéseit. Hogy a kínos helyzetet mentse, Gyurcsány Ferenc ismételten a múlt vitáit akarja megvívni, ahelyett, hogy a holnap kérdéseivel foglalkozna. Diplomáciai tapasztalatlanságát elárulja, hogy féligazságokkal próbálja elfedni a valóságot, hiszen a Külügyminisztérium politikai államtitkára által aláírt összeállítás dokumentumnak nem hiteles. Azt csak Gyurcsány Ferenc szája íze szerint válogatták össze.
Bush elnök levelét, amelyben köszönetét fejezte ki Orbán Viktornak a terrorizmus elleni küzdelemben nyújtott szilárd támogatásáért és a magyar-amerikai kapcsolatok építésében végzett négyéves munkájáért a múlt héten már közzétettük. Érdekes módon Bársony András ezen levél tartalmát nem emelte ki – áll a közleményben.
Németh: A táviratok titkosságának feloldása törvénytelen és súlyosan veszélyezteti a külügy működését
Németh Zsolt, a Külügyi Bizottság fideszes elnöke is megkérdőjelezhetőnek tartaja a „tendenciózus ollózással” összeállított adatok hitelességét. Kétségesnek véli az egész eljárás jogszerűségét is, hiszen a táviratok titkosságának részleges feloldása és azok pártpolitikai koncepció alapján való összerendezése minden bizonnyal törvénytelen és súlyosan veszélyezteti a Külügyminisztérium működőképességét is. Mint mondta, az összeállítás hiteltelensége mellett komikus is, hiszen arra van kihegyezve, hogy 2002 nyarán, amikor Kovács László ellátogatott az Államokba, akkor áttörést sikerült elérni a magyar-amerikai kapcsolatokban. A képviselő emlékeztetett, hogy Gyurcsány Ferenc mostani útján ismét „áttörést” ért el. Azaz 2002 óta folyamatosan áttörünk Washington irányába – tette hozzá.
A bizottsági elnök szerint mindezeknek azonban az alapvető problémához semmi köze nincs. A alapvető kérdés az: miért hazudta Gyurcsány Ferenc, hogy az USA elnöke 2005-ben neheztelne Orbán Viktorra, illetve mire alapozta ezt az állítását a magyar miniszterelnök. Németh Zsolt elmondta, hogy a Külügyi Bizottság delegációja a napokban tért haza Washingtonból, ahol semmi olyat nem tapasztaltak, hogy az Egyesült Államok kormánya vagy maga az elnök neheztelne Orbán Viktorra vagy a polgári kormányra.
Jeszenszky Géza: manipulatív politikai pamflet az összeállítás
A volt amerikai nagykövet szerint a Külügyminisztériumnak a magyar-amerikai kapcsolatok 2001-2002-es alakulásáról nyilvánosságra hozott, Bársony András politikai államtitkár által aláírt összeállítása „manipulatív politikai pamflet”.
A Jeszenszky Géza által kedden kiadott közlemény szerint „a Bársony András által jegyzett összeállítás még csak nem is a kérdéses időszakban küldött több száz RT távirat zanzásított összefoglalója, hanem egy tendenciózus, egyoldalú, manipulatív politikai pamflet”.
A kérdéses időszakban a washingtoni magyar külképviseletet vezető politikus szerint „az összeállítás jelzi, hogy a kormány letett arról az abszurd, minden diplomáciához értő személy által dilettánsnak minősített ötletről, hogy nyilvánosságra hozzon egyes bizalmas nagyköveti jelentéseket”.
Az Antall-kormány külügyminisztere úgy véli, ez a tájékoztató „kármentés, a figyelmet akarja elterelni arról, hogy a jelenlegi miniszterelnök Washingtonban helytelenül járt el, látható módon nem vetette föl mindazokat a kérdéseket, amiket az ország érdekei diktáltak, ehelyett négy évvel ezelőtti események önkényes magyarázatával a látogatást belpolitikai haszonszerzésre próbálta fölhasználni... Mivel ezt számos illetékes személy nyilatkozata mellett Walker nagykövet levele is meghiúsította, most a politikai államtitkár (nem a szakminiszter) menteni próbálja a menthetetlent„ – áll a közleményben.
Jeszenszky Géza az akkori eseményekre úgy emlékszik, hogy „az amerikai kormányzat szeptember-októberben nagyon komoly dilemmákkal foglalkozott. Néhány külső szakember, tanácsadó, győzködte a kormányhivatalokban lévő kapcsolatait, hogy Csurka István tapintatlan szavait egyedül a miniszterelnök hivatott elutasítani. A kormány előterjesztésre született parlamenti határozat ennél sokkal fajsúlyosabb, egy egész ország álláspontját és hangulatát fejezte ki. Más országok nem tettek ilyen szintű nyilatkozatot. Nagykövetségünk kötelessége volt minden Magyarországra vonatkozó érdemi véleményt rögzíteni és hazajelenteni, az idézett részlet egy a sok ilyen közül. Az, hogy Orbán miniszterelnök magatartását belpolitikai megnyilvánulások befolyásolták, egy vélemény”.
Jeszenszky Géza magyarázata szerint 2002 februárjában George Bush azért nem tudta fogadni Orbán Viktort, mert egyrészt ez az időpont „hirtelen jött”, másrészt a „téli olimpiára érkező magas rangú látogatók és belpolitikai kötelezettségei” miatt „zsúfolt volt a programja”, egyébként is pár hónappal korábban már „megfordult nála” a magyar miniszterelnök. A volt nagykövet megjegyzi közlenményében, hogy Bush telefonon gratulált Orbánnak a díszdoktori diplomához. „Ezzel tudatosan lezárta a kapcsolatokban jelentkező zavart”.
„Az amerikai vezetők is úgy vélték, hogy Orbán meg fogja nyerni a választásokat, de kijelentették, hogy bárki lesz a győztes, utána örömmel fogják fogadni Washingtonban. Ezért teljesen megalapozatlan az az állítás, hogy a nyáron az amerikai fővárosba látogató Kovács László, majd nyomában Medgyessy miniszterelnök érdeme a bensőséges szövetségesi viszony helyreállítása” – közölte Jeszenszky Géza.
Jamie Lee Curtis
Jamie Lee Curtis tíz évig volt függő
