Kisebb szabálytalanságok, egyes esetekben a lebonyolítók indokolatlan „nagyvonalúsága„ jellemezte a tavalyi európai parlamenti (EP) választásokat, illetve a tavaly decemberi kettős népszavazást – derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) most nyilvánosságra hozott jelentéséből. A szervezet kifogásolja például, hogy a Külügyminisztérium saját munkatársaival kötött megbízási szerződéseket olyan tevékenységekre, amelyek egyébként az illetők munkakörébe tartoznának. A tárca ezekre az EP-választásokon 5,8, a népszavazáson 3,9 millió forintot költött el. A Belügyminisztérium ugyanakkor 59,9 millió forintot fizetett ki közbeszerzési eljárás nélkül tanácsadói díjakra. Indokolatlannak tartotta ugyanakkor az ÁSZ, hogy a külügy business osztályon utaztatta az urnákat a külképviseletekre vivő, illetve onnan hazahozó futárokat. Az EP-voksoláskor huszonhat-, a népszavazáson 20,4 millió forintot „nem célszerűen” használtak fel – közölte a Magyar Hírlap.
A Külügyminisztériumot érintő kritikákra Polgár Viktor szóvivő azt mondta: „A tárca munkatársainak nem munkaköri kötelessége választásokat lebonyolítani, nem is erre kaptak kiképzést az itt dolgozók„. A jutalmakkal kapcsolatban azt mondta: mivel először volt külföldi szavazás, „fel kellett állítani a rendszert”, ami jelentős többletfeladatokkal járt. A belügyi tárcától a lap egyelőre nem kapott választ.
A Magyar Hírlap szerint a két szavazást egyébként még így is kevesebb pénzből hozták ki az illetékesek, mint amennyit elkülönítettek rá a költségvetésben. Jövőre 6,5 milliárd forintot különítettek el a büdzsében a tavaszi parlamenti választásokra. Az összeg azért ennyivel nagyobb, mert a választás is bonyolultabb.
origo.hu
Lövöldözés a K-hídnál: kitört a pánik Óbudán
