Monetáris tanács: Az alapkamat és a kockázat is maradt

Bejöttek a piaci várakozások, a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa 6,00 százalékon hagyta az irányadó kamatot. Ez az alapráta szeptember 20. óta van érvényben. A magyar gazdaság egyensúlyi helyzetét és konvergenciáját illető bizonytalanság az elmúlt időszakban nem csökkent.

MNO
2005. 12. 19. 15:51
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A most kiadott közlemény szerint a monetáris tanács hazai makrogazdasági folyamatokról alkotott képe a legutóbbi kamatmeghatározó ülése óta érdemben nem változott. A testület középtávon továbbra is alacsony inflációs környezetet és kedvező konjunktúrát vár. A kedvező inflációs kilátásokkal összhangban állnak a háromoldalú tárgyalásokon elfogadott visszafogott 2006-os bérajánlások is.

Az elmúlt időszakban nem csökkent a magyar gazdaság egyensúlyi helyzetét és konvergenciáját illető bizonytalanság. A testület már többször felhívta a figyelmet a fiskális folyamatokból fakadó kockázatokra; e kockázatok tükröződtek abban is, hogy a Fitch hitelminősítő intézet december elején leminősítette a magyar állam forint- és devizaadósságát. Az eszközárakban továbbra is megjelenik a konvergencia folyamatot övező bizonytalanság, a forinthozamok jelentős kockázati felárat tartalmaznak.

A pénzügyi piacokat érintő negatív hazai híreket részben ellensúlyozta az igen kedvező külföldi befektetői környezet. A főbb külföldi jegybankok elmúlt hetekben hozott kamatemelési döntései ellenére a hosszú lejáratú euró- és dollárhozamok továbbra is alacsonyak, erős maradt a feltörekvő piacok kockázatosabb eszközei iránti globális kereslet.

Mindezek eredőjeként a monetáris kondíciók olyan tartományban mozognak, amelyek segítik, hogy az infláció a cél körül alakuljon. Az MT a jövőben is fokozott figyelemmel kíséri az egyensúlyi kockázatokat, és amennyiben azok veszélyeztetnék az inflációs cél teljesülését, megteszi a szükséges lépéseket – hangsúlyozza a testület közleménye.

Járai: Nem volt más alternatíva

A kamat 6 százalékon tartása mellett más alternatívát nem vitatott meg mai ülésén a monetáris tanács – mondta el Járai Zsigmond, az MNB elnöke a mai kamatdöntésről rendezett sajtótájékoztatón. A jegybankelnök jelezte, mivel a Fitch-leminősítést is „relaxáltan fogadta a piac”, az S&P várt, illetve a Moody's esetleges, Magyarországgal kapcsolatos értékelése sem várható, hogy érdemi negatív piaci reakciókat eredményezne. Járai Zsigmond ezzel együtt kijelentette: „fenntarthatatlan azonban az államháztartás helyzete, ám azt nem lehet megmondani, hogy mikor, milyen körülmények között következik be az államháztartás konszolidációja és annak milyen inflációs hatása lehet”.

Járai az inflációs célokkal és a kilátásokkal kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy az MNB alappályabeli inflációs előrejelzése (mely 2006-ra 1,1 százalékos, 2007-re 2,8 százalékos éves átlagos inflációt prognosztizált) paradox módon azzal számol ezekre az évekre, hogy nem lesz konszolidáció a költségvetés terén, azaz egy fenntarthatatlan helyzetet vetít ki.

Ezzel szemben a jegybankenök jelezte: arra lehet számítani, hogy 2007 végéig be fog következni egy költségvetési konszolidáció. Azt, hogy ennek lesz-e, és ha igen, akkor milyen inflációs hatása, azt senki sem tudja megmondani; ezért van a közleményben az inflációs célokkal kapcsolatos veszélyre való utalás – tette hozzá Járai.

Nemzetközi tendenciák: negyed százalékponttal emelte irányadó kamatszintjét a svájci jegybank és a FED

A Svájci Nemzeti Bank múlt hét csütörtökön negyed százalékponttal emelte irányadó kamatszintjét. A döntést azzal indokolták, hogy gyorsul a gazdaság növekedése: a bank az idén 1,5 százalékos, jövőre 2 százalékos GDP-növekedést vár. Elemzők szerint a svájci kamatemelést követően hosszabb távon drágulnak a svájci frankban igényelt hitelek törlesztő részletei Magyarországon is, ám ennek mértéke és ideje banktól és konstrukciótól függően eltérő lehet. Az MNB összesítése szerint az idén október végén a lakosság éven túli, 2 200 milliárd forintot meghaladó lakáshitel-állományából 36 milliárd forintot tett ki az euró- és 371 milliárd forintot az egyéb devizaalapú hitel. Az 5 éven túli, szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében 53 milliárd forint az euró- és 220 milliárd forint az egyéb devizaalapú hitel.

Az amerikai szövetségi tartalékbankrendszer (Fed) múlt hét kedden negyed százalékponttal 4,25 százalékra emelte irányadó célkamatát a piaci várakozásnak megfelelően. A kedden véget ért FOMC-értekezlet előtt közvetlenül az elemzők mind többen úgy vélték, hogy ebben a ciklusban már csak két, egyenként szintén negyed százalékpontos emelés várható, január 30-én és március 28-án, és azzal a szigorítás egyelőre befejeződik. Vannak azonban borúlátóbb forgatókönyvek is: az európai Fitch Ratings hitelminősítő szerint például a Fed szigorító ciklusa 5 százalék körül tetőzik jövőre. A JP Morgan bankcsoport londoni irodája kissé korábbi előrejelzésében 6 százalékos szinten valószínűsítette a Fed szigorító ciklusának tetőzését 2007-re.

(MNO, Napi Online, vg.hu, Portfolio.hu)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.