Születőben a modern csodalista

Új „csodalista” van születendőben. Arra azonban, hogy mi lesz a modern világ új hét csodája, csak 2007 januárjában derül fény. A jelenleg még versenyben lévő hetvenhét csodajelölt közül a napokban választják ki azt a huszonegyet, amelyet ismét a nagyközönség ítélete elé bocsátanak. A versenyben jelenleg harmincharmadikként a budapesti Parlament is megtalálható.

A tervek szerint 2007. január elsejére megszületik a világ „új hét csodája”. A csodajelöltekről az ötletgazda elképzelései alapján immár öt éve zajlik a szavazás, most januárban ugyanakkor csak annyi fog kiderülni, hogy a jelenleg még versenyben lévő hetvenhét jelölt közül melyik lesz az a huszonegy ma is látható építmény, amely tovább verseng a szavazatokért. A versenyben lévő hetvenhét csodajelölt között harmincharmadikként a budapesti Parlament is megtalálható.

Az ötletgazda Bernard Weber svájci üzletember – filmproducer, múzeumi kurátor, felfedező és repülő – aki 2001-ben hozta létre alapítványát, amely azóta a csodalista összeállításával foglalkozik. A jelöltekre a kezdetektől fogva bárki szavazhatott e-mailben, ahogyan ezt tizenkilenc millióan meg is tették. Az élen végzett hetvenhét építmény közül ezekben a napokban egy zsűri választja ki viszont azt a huszonegyet, amelyet ismét a nagyközönség ítélete elé bocsátanak. A döntéshozó testületet Federico Mayor professzor, az UNESCO korábbi igazgatója irányítja. Amint a zsűri kihirdeti a döntőbe jutott huszonegy építmény listáját, világkampány indul a népszerűsítésükre, az Endemol tévétársaság pedig filmsorozatot készít a helyszínekről. A szavazással telő 2006-os év után, 2007. január elsején egy világszerte sugárzott élő tévéadás keretében nevezik majd meg a világ új hét csodáját.

A hetvenhét csodavárományos listáját bárki végigböngészheti a New 7 Wonders (N7W) hivatalos honlapján. Az élen e pillanatban a kínai nagy fal áll, a második a tibeti Potala-palota, a harmadik pedig az indiai Tádzs Mahal. A mostani első hétbe bejutott még a római Colosseum, a mexikói Chichen Itza piramisai, a Húsvét-sziget kőkolosszusai és a pisai ferde torony. Trónkövetelőnek tekinthető az Eiffel-torony, a perui Machu Picchu, a moszkvai Vörös tér, Sana'a városa Jemenben, akárcsak Versailles, a spanyol Alhambra, az Angkor Wat Kambodzsában, illetve a New York-i Szabadságszobor.

A listán felváltva bukkannak fel a klasszikus korok építményei és a modern idők presztízsházai. A jordániai Petra sziklatemplomai ugyanúgy megtalálhatók rajta, mint az Empire State Building, a Golden Gate híd vagy épp Gaudí befejezetlen Sagrada Familiája. Az athéni Akropolisz a sydney-i Operaházzal versenyez, a budapesti Parlament Kuala Lumpur ikertornyaival. Athén egyébként az új Panathinako stadiont is feljuttatta a listára; igaz, csak egygyel a sereghajtó Panama-csatorna előtt.

(Népszabadság)