Welt am Sonntag (wams.de)
A konzervatív német napilap vasárnapi kiadásában Peter Müller és Jan Rübel EU-megállapodás: Több pénz Németországnak című írásában lelkendezik a brüsszeli megegyezésről.
Angela Merkel (CDU) a megállapodást „az európai remény jelének” értékelte. Most már az EU más fontos problémának szentelheti a figyelmét, így az uniós alkotmánynak. Németország – mint a legnagyobb nettóbefizető – számára a kompromisszum pénzügyi könnyebbséget hoz magával – nyilatkozta a kancellárasszony. További 300 millió támogatást ért el Németország a strukturális problémákkal küzdő régióknak, ebből 225 millió esik Kelet-Németországra és 75 millió a bajor határrégiókra.
A brüsszeli megállapodás mindenekelőtt az unió cselekvőképességének bizonyítéka. Ez a képesség kérdőjeleződött meg az alkotmány franciák és hollandok általi elutasítását, valamint a luxemburgi csúcstalálkozó kudarcát követően – írja a lap.
Az unió összes kiadását, így a mezőgazdasági támogatásokat is 2008-ban, vagy 2009-ben felülvizsgálják majd. (Ekkor már tagként tartják a románok és bolgárok is a markukat.) Ezt a felülvizsgálati záradékot a britek vitték keresztül. Az uniós bizottság alelnöke, Günter Verheugen arra kívánja felhasználni ezt a záradékot, hogy a pénzt célzottan használják fel a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás élénkítése érdekében. „A bizottság lehetősége, hogy javaslatot tegyen a költségvetés kijavítására, amivel jobban felkészülhet a jövő kihívásaira, mint a mostani esetben. Ekkor viszont a mezőgazdasági támogatásokat is nagyító alá veszik” – nyilatkozta Verheugen a lapnak. Az iparpolitikáért felelős biztos azzal dicsérte a kompromisszumot: „ezzel az eredménnyel megnyílt a válságból kivezető út.”
A kiadások felülvizsgálatára csak akkor kerülhet sor, ha az Európa Parlament hozzájárul. Az európai néppárt frakcióvezetője, Hans-Gert Pöttering (CDU), követelte, hogy egy új uniós bevételi forrást gondoljon ki, például egy saját EU adót. Ez azonban nem jelenthet további költségeket a polgárok számára. Verheugen szkepszissel tekint az uniós adó gondolatára.
Kritikusan nyilatkozott a megegyezésről a szabad demokraták vezetője, Guido Westerwelle. „Ez a kompromisszum egy kisegítő megoldás, de nem strukturális reform” – nyilatkozta a lapnak. Az államok nem bízhatják meg egyre újabb és újabb feladattokkal az uniót. „Sokkal karcsúbb unióra van szükségünk” – fogalmazott az ellenzéki párt elnöke. A 2008-2009-as viszonylag laza felülvizsgálati záradékot arra kell felhasználni, hogy az uniós költségevetés kiadási struktúráját végre megreformálják. Örömre ad okot, hogy a csúcstalálkozón a botrányt el lehetett kerülni. A szükséges strukturális reformot mindenféle kötelezettség nélkül elhalasztani azonban csak a drága idő elvesztegetése volt – vélekedett a liberális politikus.
Focus (focus.msn.de)
A müncheni hírmagazin Verheugen óv a csúcstalálkozó eufóriától című írásában foglalkozik a brit elnökség örökségével és az osztrákok előtt álló feladatokról.
Günter Verheugen, az uniós bizottság alelnöke a pénzügyi kompromisszum után is rendkívül nehéz helyzetben látja az EU-t. „Az EU válsága ezzel a csúcstalálkozóval még nem oldódott meg” – nyilatkozta, hozzátéve: „az osztrák elnökségnek kell választ találni a megoldatlan kérdésekre. Ide tartozik mindenekelőtt, hogy még hány tagot tud az EU megemészteni?” Az unió helyzetét Verheugen úgy írta le: elmondható, hogy most gondolkodási szünetben található az EU. A jelen pillanatban azonban csak a szünet látszik – és nem a gondolkodás.“
Verheugen bírálta Kazimierz Marcinkiewicz lengyel miniszterelnök megjegyzését, aki Angela Merkel kompromisszumkészségét és a lemondását a 100 millió eurós támogatásról azzal kommentálta: „a győzelem úgy ízlik, mint egy jó francia pezsgő“. Erre reagálva Verheugen úgy fogalmazott: „azt tanácsolnám a lengyeleknek, hogy mindig legyenek tisztában azzal, hogy a német kormány feltétlen támogatása nélkül nem lehettek volna 2004-ben uniós tagok.“
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilap Ne legyenek tabuk külföldiekkel kapcsolatban címmel ismerteti az osztrák kancellár televíziós interjúját.
Wolfgang Schüssel vasárnap a közszolgálati televízió Sajtóóra című műsorában támogatásáról biztosította koalíciós partnerének, a BZÖ-nek a kezdeményezését, és hangsúlyozta a külföldiekről folytatott reformpárbeszéd fontosságát. Schüssel megkerülte a választ, hogy kommentálja koalíciós partnerének, Jörg Haidernek a hosszú ideje munkanélküli külföldiek kiutasításáról szóló felvetését. Schüssel ugyanakkor maga is említett példákat arra, hogy hol tudna keményebb fellépést elképzelni. Említette többek között a külföldi partner családtagjainak bevándorlását. A jövőben a letelepedési jogra, a honosításra, és a munkavállalási engedélyre egységesen kell tekinteni. Schüssel problémaként említette a menedékkérőknek Európa többi államához képest magas számát is.
Szóba került az Ausztriában is növekvő szegénység is. Állítólag már egy millióan – a lakosság nyolcada – él a szegénységi küszöb alatt. Schüssel szerint Ausztria nem a boldogok szigete többé, hanem a „szorgalmasak szigete”, akiknek gyakorolniuk kell a szolidaritást. Nem tartja jó ötletnek a munkanélküliek minimál-jövedelmének elgondolását.
origo.hu
Ki a Soros-ügynök Magyar Péter képviselői között? - megkérdeztük a diszkópolitikust!
