Frankfurter Rundschau (fr-aktuell.de)
Az SPD közeli német napilapban az ismert szociológus Heinz Bude Szélről középre című írásában kíván jó tanáccsal szolgálni a baloldal számára. Nevezetesen, hogy foglalkozzanak a „szociális kirekesztés” fogalmával, mert erre a legtöbb német polgár már rákényszerült. Bude szerint ugyanis a fenyegető bizonytalanság már jó ideje nem szorítkozik a jól definiálható peremcsoportokra, hanem elérte a középosztályt is. A bizonytalanná vált jólét megtapasztalásáról még a sokat dicsért tudásalapú társadalom növekedési szektoraiban rendszertelenül és foglalkoztatási biztosíték nélkül alkalmazottak is sokat mesélhetnének. A médiában, a vállalkozásokhoz kapcsolódó szolgáltatások területén tevékenykedők között, de az orvosok, ügyvédek és gyógyszerészek táborában sem kevesen egyensúlyoznak keskeny pallón, két gyermeket nevelve és komoly ingatlantörlesztést fizetve. Jelenleg biztosítottnak tűnik részvételük a gazdasági, szociális és kulturális életben, de egy váratlanul bekövetkező élethelyzet-változás mindent felboríthat.
Berliner Zeitung (berlinonline.de/berliner-zeitung)
A baloldali német napilapban Roland Heine Csillagok háborúja a Magas Tátrában című írásában foglalkozik a kelet-közép-európai NATO tagállamok területére tervezett amerikai rakétavédelmi rendszer elképzeléseivel. A telephelyről mindeddig csak spekulációk jelentek meg, eddig csak a tervezett régiót hozták nyilvánosságra. Valahol a hegyes Dél-Lengyelországban áll majd a vitatott amerikai rakétavédelmi rendszer kontinentális európai támaszpontja. A hírek szerint a szerződés megkötésére a következő hónapokban kerülhet sor, amire a lengyel miniszterelnök, Kazimierz Marcinkiewicz küszöbön álló washingtoni útja biztosíthat alkalmat. Sajtóértesülések szerint Fort Greelyben (Alaszkában) állomásoztatják az első elfogó rakétákat, a második támaszpont telephelye Kalifornia lesz. Ezzel párhuzamosan számos kelet-közép-európai országgal is tárgyal Washington egy harmadik támaszpont létrehozása érdekében. A terv hivatalos célja, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei számára a lehető legnagyobb védelmet nyújtsa egy lehetséges ellenséges rakétatámadással szemben. Az elgondolás bírálói szerint azonban mindenekelőtt azért törekszik az Egyesült Államok a sebezhetetlenségre, hogy katonai akcióihoz a világ bármelyik pontján szabad kezet kapjon, azaz ne kelljen az esetleg megtámadandó fél válaszcsapásával számolnia. A múltban már számos állam jelezte készséget, hogy részt kíván venni az amerikaiakkal közös rakéta elhárító rendszer kiépítésében, így Nagy Britannia, Dánia, Japán, Ausztrália és Izrael is. Az amerikai tervek szerint a brit szigetekre, valamint a Dánia kormányzása alatt álló Grönlandra telepítenék az említett radarrendszereket. Miközben Kanada 2005. februárjában megtagadta részvételét, számos kelet-közép-európai versenyre kelt, hogy területére telepítsék az amerikai rakétabázist. A lengyel Rzeczpospolita információi szerint Varsó, Prága és Budapest már évekkel ezelőtt felajánlotta részvételét Washingtonnak. A brit Guardian információi szerint Lengyelországban nem csak egy radarrendszerről lenne szó, hanem földalatti rakétasilókról is. Nem olyan régen került nyilvánosságra, hogyan képzel el az Egyesült Államok egy ilyen rakétatámaszpontot Kelet-Közép-Európában: 80-120 négyzetkilométer nagyságú, területen kívüli státusú földdarab, ami a gyakorlatban korlátlan washingtoni szuverenitást jelent. Amerikai álláspont szerint az ilyen kelet-európai rakétatámaszpont célja a Közel- és Közép-Keletről érkező rakétatámadások elhárítása. De a lengyelországi támaszpont inkább alkalmas – közel lévén a Moszkvával szövetséges Minszkhez – az oroszokkal szembeni nyomásgyakorláshoz.
Összeverték a románok, mert magyar - videó