Az Alkotmánybíróság dönthet a zsidó kisebbség ügyében

Maradéktalanul bízom abban, hogy az Alkotmánybíróság mielőbbi döntésével zöld jelzést ad mozgalmunknak, és lehetővé teszi, hogy megkezdhessük aláírásgyűjtésünket a zsidóság bejegyzett nemzeti kisebbséggé nyilvánításáért – mondta Szegő András, a Zsidó Kisebbség Népi Kezdeményezés egyik alapítója a még októberben megkezdett, a zsidó közéletet megosztó akcióról.

A heves vitákat kiváltó, több magánszemély – többek között Szegő András vállalkozó és Deák Gábor könyvkiadó – által felkarolt kezdeményezés október 20-án vált ismertté. Akkor „robbant” a hír, hogy az Országos Választási Bizottság (OVB) hitelesítette azokat az aláírásgyűjtő íveket, amelyeken ha ezer érvényes aláírás gyűlik össze, a parlamentnek foglalkoznia kell a zsidóság kisebbségként történő bejegyzésének a kérdésével. Ha ez megtörténik, a honatyák akár olyan döntést is hozhatnának, hogy a zsidóságot fölveszik a nemzeti, illetve etnikai kisebbség sorába, ami azzal járna, hogy a 2006. őszi kisebbségi önkormányzati választások nyomán kiépülhetnének a zsidó kisebbségi kulturális autonómia intézményei. Az OVB döntése utáni óvási időszakban egy kilétét fel nem fedő személy kifogást nyújtott be az Alkotmánybírósághoz (AB). Az AB mindmáig nem hozta meg döntését.

A kezdeményezést elsőként a Feldmájer Péter vezette Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége utasította el. A tiltakozások tetőpontja az volt, amikor Kőbányai János, a Múlt és Jövő folyóirat főszerkesztője, valamint számos zsidó és nem zsidó közéleti személyiség – Heller Ágnes filozófustól kezdve Haraszti György történészig – közösen deklarálta rosszallását az akció miatt. Arra hivatkoztak, hogy a nemzeti kisebbségi létnek nincs hagyománya a magyarországi zsidók esetében, s ha ez a terv mégis megvalósulna, az a „zsidóság leválasztása volna a magyarságról”.

Szegő András a Magyar Nemzetnek kijelentette: szerinte nincs jogi akadálya az Alkotmánybíróság pozitív döntésének, ami, ha megszületik, 60 napon belül meglesz a szükséges ezernél is több támogató aláírás. Kérdésünkre, nem nyomasztja-e, hogy neves értelmiségiek sokasága ellenzi ezt, a vállalkozó azt felelte: a százezres zsidó közösségen belül száz személy ellenvéleménye nem feltétlenül tükröz többségi véleményt. Közbevetésünkre, hogy némelyek attól tartanak, ütőkártya kerülne a szélsőjobb kezébe, Szegő úgy felelt: „Erős meggyőződésem, hogy a mai magyar társadalom egyáltalán nem fogékony a szélsőjobboldali eszmék iránt. A létező – de a döntő többség által szellemi karanténban tartott – rasszista csoportocskák tevékenységét egyébként sem a valóság ösztönzi.”

Végül Szegő azt hangoztatta: ahogyan egy hazai szlovák, úgy egy magyarországi zsidó is érezheti magát párhuzamosan a magyarság tagjának; szerinte tehát nincs szó arról, hogy a kisebbségi autonómia a zsidók „visszaminősítéséhez” vezetne.