Der Spiegel (spiegel.de)
Egy szakközépiskolában, amely Berlin Wedding kerületében fekszik, kötelezővé tették, hogy a diákok a szünetben is németül beszéljenek – írja a baloldali hírmagazin. Amíg török szervezetek és a zöldek képviselői tiltakoznak a döntés ellen és diszkriminációt emlegetnek, addig a diákok egészen másként látják a történteket.
Aszad e napon szinte úgy érzi magát mint egy politikus, folyamatosan interjúkat ad. „Szükségünk van a német nyelvre. Mit tegyünk? Bizonyítványt szeretnénk, és ha terveink között egy gyakornoki poszt vagy az érettségi szerepel, akkor muszáj németül beszélnünk” – nyilatkozza a 17 esztendős pakisztáni születésű iskolai szóvivő.
A Herbert Hoover reáliskola a problémásnak számító berlini kerületben, Weddingben egy főútvonal mellett fekszik. Az iskola kapui előtt számos török bódé, egy török esküvői ruhákat árusító bolt és egy áruház található. Az egyik oldalutcában egy mecset. Egy török bank alacsony kamatokat ígér kirakatában. Egy élelmiszer diszkont mellett egy pék borzalmas németséggel hirdeti magát: „mi sütni, te király!”
Mint Aszadnak, a diákok 90 százalékénak a Hoover Iskolában nem német az anyanyelve. Otthon többnyire törökül, arabul, lengyelül és szerbül beszélnek. Egy éve ez áll az iskola házirendjében: „minden diák köteles a házirend érvényességi területén németül megértetni magát”. Emiatt a szülők és osztályok vitatkoztak, az iskolakonferencia, ahol Aszad is helyet foglal, szavazott. Egy esztendőn keresztül senki sem talált kivetni valót ebben a szabályban, legkevésbé az érintett diákok. Amióta azonban a török tömeglap, a Hürriyet az elmúlt héten tudósított a weddingi iskoláról és a berlini Török Szövetség tiltakozott a házirend ellen, az iskolát szabályosan megostromolják a riporterek. A kardinális kérdés: diszkriminálják itt a diákokat, mivel az iskolaudvaron nem használhatják az anyanyelvüket?
Az iskola igazgatónőjét, Jutta Steinkampot a közelmúltban felhívta a berlini zöld politikus, Özcan Mutlu, aki a házirendet az alkotmányos jogok elleni támadásnak látta. Az igazgatónő teljesen megdöbbent, amikor Mutlu a telefonba csak annyit mondott: „most lehetősége van arra, hogy nyilatkozzon.” A tanárnő most arra vár, hogy a politikus titkársága időpontot adjon neki.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilap a német kancellárasszony franciaországi látogatásával foglalkozik. Egészében a német-francia kulturális kapcsolatok jegyében telt Angela Merkel és Jacques Chirac versailles-i találkozója. A „Szászországi udvar csillogása – Drezda Versailles-ban” című kiállítás megnyitásának, a két ország kultúra területén való példaértékű együttműködésének egyik célja volt, hogy elfedje a politikai nézetkülönbségeket.
A vitatott kérdések sora hosszú. A belpolitikában az EU-alkotmányról rendezett népszavazás elvesztése, 2005 májusa óta a meggyengült Chiracnak nehezére esik, hogy tudomásul vegye hatalmának erózióját. A külpolitikában kompenzálni próbáló elnök számára érthetetlen, hogy Németország és a legtöbb EU-tagállam nem hajlandó elfogadni a francia éttermek áfájának 5,5 százalékosra csökkentését, ami Chirac egyik fontos választási ígérete volt. Párizs nem igazán tiszteli azokat az uniós partnereket sem, akik már most ratifikálták az alkotmányos szerződést.
Chirac 2007 májusáig tartó mandátuma végéig már nem kíván egy újabb alkotmányvitát, s éppen ezért a tárgyalások mozgásterét a már meglevő uniós szerződésekre korlátozta. Ezzel egy időben szeretné növelni az uniós partnerekre nehezedő nyomást, hogy az EU számára világos határokat szabjanak, és hogy bővítési kérdésekben erősebben ellenőrizzék a tagállamok az brüsszeli bizottságot. A Balkán országait Chirac meggyőződése szerint inkább lehet egyfajta társulási státussal demokratizálni, mint a teljes jogú tagság ígéretével.
Az elnöknek kevéssé tetszik a kancellárasszony értékközpontú hangütése a külpolitika, elsődlegesen az oroszországi politika területén. Szintén kevéssé számíthat az Elysee palota megértésre Berlin elutasító álláspontja a kínai fegyverembargó feloldásáért lobbizó Párizsban. Chiracot zavarták a kritikus, legjobb esetben is tartózkodó berlini reakciók, ahogyan a francia nukleáris doktrínáról tartott beszédét fogadták. Az elnöktől idegen Berlin pacifista atomfegyver-ellenes álláspontja. A német atomenergiával kapcsolatos fenntartásokkal szembeni francia elutasítás jele, hogy Chirac éppen most tartotta elérkezettnek az időt, hogy az EU számára javaslatot tegyen az unió jövőbeni energiaellátására. Ebben kiemelt helyen található az Európa energiapolitikai önállóságát jelentő atomenergia.
Ennyi súrlódás mellett kiváló alkalmat nyújtott a német-francia barátsági gesztusok ápolására, hogy az ismert műgyűjtő Chirac Angela Merkellel közösen nyitotta meg Versailles-ben a drezdai királyi udvart bemutató kiállítást, mely az egyik szervező szerint lehetőséget nyújt arra, hogy kísérletet tegyen a franciákban még mindig meglévő negatív keletnémet kép módosítására. „Drezda legtöbbjük számára még mindig egy szétbombázott város, mely évtizedekig szenvedett a kommunista uralom alatt”.
Focus (focus.msn.de)
A müncheni hírmagazin washingtoni keltezésű cikkében foglalkozik a küszöbön álló kongresszusi választásokon felbukkanó régi-új kampánytrükkökkel. George W. Bushnak és republikánusainak tartania kell kongresszusi és szenátusi hatalmának elveszítésétől. Az elnök főtanácsadója egy régi receptet javasolt, az amerikaiak terrorizmustól való félelmének meglovagolását.
Csak „Bush agyaként” emlegetett Karl Rove ritkán mutatkozik a nyilvánosság előtt, szívesebben marad a háttérben. Most azonban a helyzet annyira rossz, hogy Rove hagyta magát rábeszélni, hogy a 2006-os kongresszusi választási kampány kezdetét jelentő rendezvényen is megjelenjen. A tanácsadó nem tudott mást javasolni, mint egy, az amerikaiak félelmére építő választási kampányt. Rove üzenete világos: a republikánusoknak a belbiztonságot a terror elleni háborút kell a legfontosabb kampánytémává tenniük, mert e területen tudják a demokrata ellenfeleiket a legjobban támadni. Mivel a demokraták még szeptember 11-e előtti kategóriákban gondolkodnak, ezért ők a múltat, míg a republikánusok a jövőt képviselik. Már a 2004-es elnökválasztási stratégiában is komoly szerepet játszott a terrorizmustól való félelem, ebben a kampányban Bush határozott háborús elnököt alakított, és ez alapozta meg végül győzelmét.
Oszama bin Laden legutóbbi hangfelvétele a legjobbkor jött Bush tanácsadója számára, ezzel bizonyíthatja alapvető üzenetét, a még mindig létező terrorfenyegetést. Szakértők szerint most azonban sokkal nehezebb lesz a félelemre épülő taktikájával meggyőzni a választókat. Busht és pártját botrányok sorozata rázta meg. Számos republikánus képviselő és szenátor keveredett bele az amerikai történelem egyik legnagyobb korrupciós ügyébe. Egy ismert lobbista, Jack Abramoff már bűnösnek vallotta magát. Nyilatkozatában elismerte, hogy ajándékokkal, pénzzel és drága utazásokkal szabályosan megvásárolt több politikust. Még a nyár folyamán – tehát a kongresszusi választások előtt – kezdetét veszi a per. Akkor Abramoff neveket is fog említeni, ettől a kongresszus már most is reszket.
De az elnöknek is van miért aggódnia, hiszen saját lakosságát kiszolgáltatta a Nemzetbiztonsági Ügynökségnek (NSA), mely bírói végzés nélkül lehallgatta a telefonokat és olvasta az elektronikus postájukat. Számos jogász meggyőződése, hogy Bush ezzel törvényt szegett. Továbbra sem tisztázottak egy CIA-ügynöknőnek az amerikai joggal ellentétes leleplezése, melyben szintén magas rangú alelnöki munkatársak érintettek. Az alelnöki hivatalt irányító Lewis Libbyt már beperelték hamis eskü és az igazságszolgáltatás akadályozása miatt. Libbyt akár 30 év börtönnel és 1,5 millió dollár pénzbüntetéssel sújthatják. Már Rove ellen is nyomoznak. Nem csoda, hogy Bush tanácsadója olyan kampánystratégiát ajánl, mely a botrányoktól a lehető legmesszebbre elterelheti a közvélemény figyelmét, ráadásul igen gyorsan.
A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a republikánusokat a szenátusi és kongresszusi többségük elvesztésének veszélye fenyegeti. A Gallup szerint 43 százalék támogatna egy republikánus jelöltet, 49 százalék egy demokratát. Amennyiben a demokraták novemberben tényleg megszereznék a kongresszusi többséget, az súlyos következményekkel járhatna Bushra nézve. Az amerikai jogrendszerben ugyanis csak a képviselőház többségének van joga vizsgálatot kezdeményezni. Mivel Bush republikánusai uralják még a törvényhozás két házát, mindeddig egyetlen meghallgatásra sem került sor a legutóbbi botrányok vagy a vitatott iraki háború kapcsán.
origo.hu
Nem szeretnénk, ha csak a liberális, baloldali hangok hallatszódnának
