A gazdaságnak is károkat okoz, hogy alacsony a magyarországi foglalkoztatási szint – ismeri el a kormány az uniós stratégiáról szóló, az Index birtokába jutott előterjesztésben. A kormány által kedden elfogadott dokumentum azt is leszögezi: minél tovább halogatjuk az euró bevezetését, annál nehezebb lesz teljesíteni a feltételeket. Az uniós külső határok, a munkaerő és a szolgáltatások szabad áramlása, valamint a vízumdíjak ügyében több régi tagállammal is vitánk lehet – derül ki az anyagból.
Alacsony foglalkoztatás és aktivitás
Az EU-n belüli egyik legfontosabb a lisszaboni stratégiának nevezett program, amely a gazdaság és a foglalkoztatás növelését helyezi a középpontba. A program megvalósításához az előterjesztés szerint három területen, a makrogazdasági stabilitás és egyensúly elérése és fenntartása, a termelékenység és a gazdasági versenyképesség növelése, valamint a foglalkoztatás növelése érdekében van szükség kormányzati intézkedésre.
Ezen a három területen azonban nem túl sok oka lehet a büszkeségre a kormánynak, amely ezt részben maga is elismeri. „Magyarországon alacsony a foglalkoztatás és az aktivitás, [...] ez veszteségeket jelent a gazdaság számára„, ugyanis a szociális kiadások magas szintje miatt korlátozza „az államháztartási hiány csökkentésére irányuló törekvések és az adópolitika mozgásterét”. Ez azért különösen kényes kérdés a kabinet számára, mert látható, hogy a választási kampány egyik kiemelt témája is munkahelyteremtés kérdése.
Nem csökkentek, hanem nőttek az adók
A kormány lényegében bevallja, hogy nem történt meg az az adócsökkentés, amiről az elmúlt évek kormányzati kommunikációjában folyamatosan szó volt. Ezt alátámasztják az Eurostat hétfőn publikált adatai is, miszerint 2002 és 2004 között nemhogy csökkent volna, hanem 0,1 százalékpontot még nőtt is, így a GDP 39,2 százalékát vonja el az állam adók formájában.
<byVeszélyben az euró
Nemcsak az adókat, hanem az államháztartási hiányt sem sikerült lejjebb vinni ebben a kormányzati ciklusban: a deficit minden évben magasabb lett a tervezettnél, és nemhogy az elvárt 3 százalékos szinthez nem tudott közelíteni, de 5 százalék alá sem ment soha, holott a kormányelőterjesztés szerint „az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjéhez való felzárkózás sikeres teljesítésének [...] egyik legfontosabb feltétele a makrogazdasági stabilitás elérése és fenntartása„, ennek érdekben fontos az állami beruházások „kiszorító hatásának minimalizálása”.
Eszerint nemcsak az euró bevezetését, hanem az uniós fejlettség elérését is veszélyezteti a magas ikerdeficit, hiszen nemcsak az államháztartási, hanem a külkereskedelmi mérleg is súlyosan veszteséges. A felzárkózás idővel egyre nehezebb lehet, ahogyan azt a dokumentumnak az abban stratégiai kérdésnek nevezett euróbevezetéshez kapcsolódó részeiből is kiderül: „akár a tagállamok közötti gazdaságpolitikai koordináció erősítése, akár az adóharmonizációs törekvések előre vetítik annak a veszélyét, hogy az intézményesen is leginkább elkülönülő euróövezet tovább távolodik a kívül állóktól„. A dokumentum készítői szerint ez ahhoz vezethet, hogy a „felzárkózás idővel még nehezebbé és még távolibbá válik az euróövezeten kívüli tagállamok számára”.
Gottfried Péter, az európai ügyek hivatalának elnöke szerint a cikk több pontatlanságot is tartalmaz, és olyan megállapításokat ad a hivatalvezető szájába, amelyeket nem mondott. Gottfried az InfoRádiónak úgy nyilatkozott, az Index egy kormány-előterjesztésre hivatkozik, ám a dokumentum zöme nem is került a kabinet elé.
(index.hu)
origo.hu
Ezt nem hisszük el – ilyen vízi lények élnek a borsodi tóban
