Sok kérdést és aggályt vet fel az ekho bevezetése

A Fidesz kormányra kerülése esetén mindenképpen felülvizsgálja az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulást (ekho), az MSZP pedig bizonyos kifutási idő után finomítana rajta. A lapkiadóknál már elkezdődött a munkát végzők ekhósítása, mivel az adómoratórium 2006. június 30-val lejár.

Az ekho a Fidesz kormányra kerülése esetén is megmaradna, ám ketté kell választani az adózást és a járulékfizetést, át kell gondolni, lehet-e a járulékfizetést önkéntessé tenni, s újra kell gondolni a közteher mértékét is, valamint azt, hogy más szakmák bevonhatóak-e az ekho alá – ismertette pártja elképzeléseit Tállai András, a Fidesz adóügyekben illetékes politikusa.

Hozzátette: az adómoratórium 2006. június 30-i határidején a Fidesz sem módosítana, vagyis júliustól a színlelt szerződések esetén az adóhatóság a „megspórolt” adók és járulékok bírsággal növelt utólagos befizetésére kötelezheti mindkét felet, ráadásul a büntetőjogi fenyegetettség is fennáll. Azt szocialista politikusok is elismerik, hogy a megoldás nem tökéletes, de mint Kovács Tibor (MSZP) mondta: kifutási időt kell adni a jogszabálynak, majd át lehet gondolni, miként lehet azon finomítani.

A lapkiadók nem várják meg a moratórium lejártát, már jóval előtte lépnek. A Ringier-nél már kezdetét vette a munkavállalók „ekhósítása”. A lapkiadó még az első negyedévben szeretné az átállást véghezvinni. Az Axel Springernél várhatóan legtöbben az április elsejei bérfordulóval váltanak az új adózási formára. A Világgazdaság számításai szerint amennyiben az érintettek áttérnek az ekhóra, „hazavitt” jövedelmük harmadáról-negyedéről lesznek kénytelenek lemondani – feltéve, ha a kifizető összes kiadása változatlan marad. Ha munkaviszonyra váltana egy evás, akkor jövedelmének felével számolhat.

A törvény azokat akarja legalizálni, akiket eddig színlelt szerződéssel foglalkoztattak, ugyanakkor ezeknek csak szűk körére (a művészeti ágakban és a médiában dolgozókra) terjed ki, és teremt számukra kedvező adózási feltételeket, így indokolatlanul diszkriminál – mondta Trinn Gábor, ügyvéd. Azok az ugyancsak színlelt szerződéssel foglalkoztatottak, akikre nem terjed ki a törvény hatálya, alappal vetik fel, ők miért maradtak ki a szabályozásból. A törvény jogi pontatlanságain, félreérthető megfogalmazásain túl az ügyvéd alapvetően elhibázottnak, alkotmányos szempontból is aggályosnak tartja annak célját.

(Forrás: Világgazdaság)