Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
Valójában Izrael érdeke lenne, hogy gyengítse az iszlamista Hamászt és kormányát, s ezzel egy időben a szekularizált palesztin társadalmat erősítse. Izrael továbbá abban lenne érdekelt, hogy partnerként felépítse az autonómia hatóságot, s ne kényszerüljön az egyoldalú területfeladások politikájára, amely végül is hozzájárult a terrorisztikus Hamász megerősödéséhez – cikkezik a konzervatív német lap.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung rámutat, hogy mindezek ellentéte történik a nemzetközi közvélemény csendes támogatása közepette. Az Izrael által gyakorolt teljes bojkott azonban, mely magában foglalja a gyenge – de Izrael által sohasem támogatott – elnököt, Abbászt is, segélyekből élők szintjére juttatja a palesztinokat, akik azokból a külföldi humanitárius juttatásokból élnek, amit Izrael beenged a gázai övezetbe. A gazdaságilag virágzó Izrael így nagyban hozzájárul a vele szimbiózisban élők elnyomorodásához.
A lap szerint vitathatatlan, a szunnita-iszlamista Hamász jelenleg nem partner a párbeszédben. Nem ismerik el Izraelt, nem ismerik el az eddig a PFSZ által megkötött szerződéseket és nem hajlandóak lemondani az erőszakról. Az eddig kormányzó PFSZ és Fatah mozgalom azonban szintén nem állította meg az Izrael ellenes terrort, még ha erre szerződésekben kötelezettséget is vállaltak. Így az izraeli hadsereg továbbra is jó okokkal rendelkezett, hogy fellépjen a terroristák ellen és a palesztinok földjét feldúlja. A Hamász ezzel szemben fegyverszünetet és az uralkodó PFSZ klikk korrupciójának végét ígéri. Miért nem fontosabb Izraelnek a gyakorlati fegyverszünet, mint a csak nyilatkozatokban létező béke? Miért fogadja el inkább Izrael a korrupt Fatah elitet? – kérdezik a Hamász választói.
Izrael és a nemzetek közössége adós marad a válasszal. Ugyan támogatják a demokratikus választásokat a palesztin területeken, de nem készültek fel a Hamász győzelmére. Főként az amerikai kormány hallgat, mely az izraeliekkel szemben keresztül vitte a Hamász jelöltek indulását. Most Washington csatlakozik a bojkotthoz és ezzel saját érdekeinek is komoly károkat okoz. Amennyiben egy kormány valóban demokratizálni kívánja az arab világot, akkor annak a választásokat esetleges eredményeit is el kell viselnie. A palesztin választások ebből a szempontból is példának minősülnek a térségben.
Die Welt (welt.de)
A konzervatív német lap A globalizáció vége című írásában az Egyesült Államokban erősödő populizmussal és globalizáció-ellenességgel foglalkozik. A szerző költői kérdése szerint, ha most az ország jó gazdasági helyzetében, pusztán a ciklus-közepi választások miatt a bevándorlás radikális megszorítására és a kínai befektetők lehetőségeinek korlátozására készülnek, akkor mit tesznek majd, ha a valódi recesszió jön? A cikk szerzője rámutat, ha már az amerikaiak is nekilátnak a nemzetközi gazdasági összefonódások megkérdőjelezésének, akkor arra tényleg érdemes odafigyelni.
A globalizáció – az emberek, árúk, tőke szabad áramlása – azonban már jóval az első világháború előtt elpusztult a sok ezer amerikai jogi megszorítás miatt. Már 1882-ben megszületett az Egyesült Államokban a „Chinese Exclusion Act” (A kínaiak bevándorlásának korlátozásáról szóló törvény), melyet intézkedések tucatjai követtek és melyek célja volt, hogy a bevándorlást kizárólag a fehér európaiakra korlátozza. Az első világháborút követően az etnikai csoportok számára úgy állították fel a kvótákat, hogy a harmincas évek közepére gyakorlatilag megszűnt a bevándorlás. Ugyanez érvényes a kereskedelemre. Mivel a XIX. század véglegesen nem győzte meg az Egyesült Államokat a szabad kereskedelem előnyeiről, ezért a két világháború között folyamatosan emelték vámokat. Az 1930. júniusában elfogadott Smoot-Hawley vámtörvény halálos döfést adott az üzleti hangulatnak, s tovább súlyosbította azokat a károkat, melyeket az 1929-es tőzsde krach okozott.
Miért költenének egy drága, ronda és minden valószínűség szerint rossz hatékonyságú vasfüggönyre ahelyett, hogy világossá tegyék az amerikai középiskolásoknak: aki kihullik az iskolából az nagyon mélyre hullik – kérdezi a cikkíró. Igen, fiúk és lányok, egy a technológiai táplálkozási lánc csúcsán lévő gazdaságban csak a jó képzésen keresztül vezet az út egy jól fizető munkahelyhez. Aki az iskolát valódi képzettség nélkül hagyja el, az még szerencsésnek nevezheti magát, ha a mexikóiakkal közösen segíthet a termény betakarításban. Ez ugyan keményen hangzik, de a második nagy gazdasági válság még sokkal keményebb lehet.
origo.hu
Összeverték a románok, mert magyar - videó
