A foglalkoztatási gondok a városokat sem kímélik. Jelenleg negyvennégy olyan hazai város van, ahol a helyi munkanélküliség mértéke megközelíti vagy meg is haladja a Foglalkoztatási Hivatal adatai alapján kalkulált országos átlagot, a 11,5 százalékot. Magyarország 274 városa közül Nagyecseden (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) és Hajdúhadházán (Hajdú-Bihar) a legmagasabb a regisztrált állástalanság, itt a munkavállalási korú lakosság több mint húsz százaléka képtelen elhelyezkedni – írja a Világgazdaság.
Fontos a vásárlóerő, az iskolázottság
A város gazdaságtörténelme, az infrastruktúra minősége, az állami, megyei, települési ösztönzők mértéke, a régió vásárlóereje, az iskolázottság szintje egyaránt befolyásolja egy-egy település foglalkoztatási helyzetét. Hadi László, a Job csoport ügyvezetője, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke úgy véli, átgondolt állami beavatkozással, infrastruktúrafejlesztéssel, beruházásösztönzéssel, szakképzésfejlesztéssel a munkahelyteremtés szempontjából „kurrens” megyék mellé a népszerűtlenek is felzárkóztathatók.
Jelenleg hét „szerencsés” megye van, ahol a városokban mérhető munkanélküliség 11 százalék alatt marad, ezek Csongrád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Pest, Vas és Veszprém. A munka nélküli városok többsége azokban a megyékben koncentrálódik, ahol a regisztrált állástalanság mértéke egyébként is csúcson jár, vagyis Borsodban, Szabolcs-Szatmárban, Hajdú-Biharban és Békésben.
Ha a megyei állástalanság mértékét nézzük, kiugró Nógrád (18,1 százalék) és Somogy (16,8) adata, holott itt mindössze két-három olyan város van, ahol a regisztráltak aránya az országos átlagot is meghaladja. Ez azt bizonyítja, hogy ezekben a megyékben a munkát hiába keresők a kistelepülések lakói közül kerülnek ki.
Kinek kell a segédmunkás?
A községekben, falvakban élők akkor járnak a legrosszabbul, ha a közeli városban is elfogy a munka. Üres állás híján ugyanis még a csekély mértékű ingázási kedv is hiábavaló. Ha viszont érdemes ingázni, akkor szinte csak a magasabb iskolai végzettségű munkavállalók mobilizálhatók, ám Hadi László szerint ők egyre tudatosabban kalkulálják bele a napi ingázást egy magasabb bérrel vagy jobb karrierlehetőséggel kecsegtető munkahely árába. Az alacsonyabb iskolai végzettségűek alig mobilak. Az álláshelyteremtés terén népszerűtlen megyékben épp a segédmunkások vannak a legtöbben, országos szinten több mint kilencvenezer a számuk, húsz százalékuk Borsodban vár foglalkoztatóra.
Essősy Zsombor, a Magyar Pályázatkészítő Iroda ügyvezetője szintén kulcsfontosságúnak tartja a hazai infrastruktúra-fejlesztést, úgy véli, a mobilitási hajlandóságot az úthálózat korszerűsítése javítaná leginkább. Amennyiben egy kis településről 30-40 perc alatt megközelíthető az üres álláshelyeket kínáló város, akkor ott a foglalkoztatottság nő – állítja.
Mindkét szakember állítja: a foglalkoztatási gondokkal küzdő megyéket, városokat kedvezően lehet és kell is kiemelni a fejelsztéseknél, támogatásoknál. Essősy Zsombor szerint a II. Nemzeti fejlesztési terv pályázatainál a vállalkozások versenyképességét ezeken a helyeken akár 65 százalékkal magasabb támogatási intenzitással lehetne segíteni.
origo.hu
Megkötözve, fej nélkül hevertek az áldozatok - döbbenetes leleteket találtak a magyar régészek
