Két százalékponttal emelik a társasági adó kulcsát?

A költségvetési bevételeket növelendő a kormány fontolgatja a társasági adó kulcsának két százalékpontos emelését – értesült a Világgazdaság. Ez a lépés beleillene abba a logikába, hogy az államháztartás rendbetételének terheiből majdnem minden társadalmi csoportra jutna valami.

A kabinet a társasági adó kulcsának két százalékpontos emelésén tanakodik. Ezen adókulcs emelésének ötlete nem váratlan: mint korábban a lap megírta, több minisztériumban felvetődött a szolidaritási adó bevezetésének ötlete. Ez gyakorlatilag a társasági adó növelését jelenti. Ám ez visszafelé is elsülhet. Igaz ugyan, hogy a társasági adó egy százalékpontos megemelése éves szinten csaknem 30 milliárd forint pluszbevételt hoz az államkasszának – de csak akkor, ha emiatt nem vonul ki egy vállalat sem, és nem lesz nyereségeltitkolás.

De nem csak az esetleges kivonulás eredményezhet ellentétes hatást: a befektetést fontolgató cégeket is elriaszthatná a lépés. A társasági adó mostani szintje ugyanis ma még vonzerő a külföldi befektetőknek, akikért éles küzdelem folyik – a többi közt azzal, hogy az uniós tagállamok egymás után csökkentik a társasági adójuk szintjét. Ráadásul a büdzsé nehéz helyzete miatt végrehajtott adóemelés könnyen azt az érzetet keltheti, hogy az állam egyensúlyhiány esetén a jövőben is ezt az eszközt alkalmazhatja.

Megjegyzendő egyébként, hogy a társasági adó kulcsa és a tényleges adóteher között számottevő a különbség: tavaly a mikro- és a kisvállalkozások terhelése gyakorlatilag 16 százalékos volt (megegyezett a kulccsal), ugyanakkor a nagyvállalati körben az adókedvezmények kihasználása és egyéb mentességek miatt az effektív teher csupán 10-11 százalékra rúgott. A különbség kiegyenlítése, mérséklése céljából ez év január 1-jétől ötmillió forint társaságiadó-alapig tízszázalékos társasági adót kell csak fizetni, az a feletti részre maradt a 16 százalék. A lehetőséget bizonyos feltételekkel lehet csak igénybe venni, ezek pedig olyanok, hogy a nagyobb társaságokat gyakorlatilag kizárják. Ám az is igaz, hogy a kisvállalkozások számára is beépítettek egy korlátot: csak az jogosult ötmillió forintos adóalapig a tízszázalékos adó alkalmazására, amelynél az alkalmazottak után legalább a minimálbér másfélszerese, hátrányos helyzetű térségben működő vállalkozás esetén a minimálbér után fizetik meg a járulékokat – közölte a Világgazdaság.