Több mint két évtized a színház közelében
A nyolcvanas évektől a színházi plakát egyre fontosabbá vált Árendás munkásságában. Különösen meghatározó volt a zalaegerszegi időszak: 1982 és 2006 között dolgozott az ottani színház – 1983-tól Hevesi Sándor Színház – számára, és hosszú éveken keresztül alakította az intézmény vizuális arculatát. A színházi plakát másfajta feladat elé állította.
Míg egy film esetében a grafikus láthatta a kész alkotást, egy készülő színházi előadásnál sokszor magából a darabból, annak gondolatvilágából kellett kiindulnia. Ez nagyobb szabadságot is jelentett: a plakát önálló értelmezéssé válhatott.
Árendás színházi munkáin továbbra is fontos maradt a rajz, a jelképteremtés és a vizuális metafora, miközben a humor, az irónia és olykor a groteszk is rendre megjelent. A Három nővér, a Vihar, a Revizor, a Mefisztó vagy a Švejk plakátjai más-más eszközökkel, de ugyanennek a gondolkodásmódnak a lenyomatai.
Amikor a plakát már nem hirdet semmit
A rendszerváltás a plakátművészet helyzetét is megváltoztatta. A korábban az utcaképhez szervesen hozzátartozó művészi plakát fokozatosan háttérbe szorult, miközben a digitális tervezés és az új tömegkommunikációs formák átalakították a műfajt. Á
rendás pályáján ekkor kaptak egyre nagyobb szerepet az úgynevezett autonóm plakátok. Ezek mögött már nincs feltétlenül megrendelő, előadás vagy film: a plakát maga válik önálló művé, amelyben a grafikus saját gondolatait, véleményét fogalmazhatja meg.
Ebben az időszakban munkái letisztultabbá váltak, gyakran erős kontrasztokra és néhány határozott jelre épülnek. A humor azonban nem tűnt el belőlük.
A képi fricska, a groteszk és a nézőt első pillantásra megszólító ötlet továbbra is Árendás plakátjainak egyik ismertetőjegye maradt.
A művész 2005-ben alapítója volt a Magyar Plakát Társaságnak is, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy továbbvigyék és életben tartsák a megváltozott helyzetbe került magyar művészi plakát hagyományát. Árendás József neve elsősorban a plakátokhoz kötődik, munkássága azonban ennél szélesebb. A Hevesi Sándor Színház mellett az ő nevéhez fűződik többek között a Gyermelyi és a Lipóti arculatának tervezése is.
