A magyarság panaszai süket fülekre találtak az Unióban
Az Európai Bizottság Strasbourgban tegnap közzétett jelentése hangsúlyozza, hogy mind Romániának, mind Bulgáriának megvan az esélye a 2007-es uniós csatlakozásra, ugyanakkor a bizottság októberre halasztotta a két ország felkészültségét értékelő döntést, s ezzel a csatlakozás pontos dátumának leszögezését is. A jelentések megállapítják, hogy a csatlakozás politikai, illetve gazdasági kritériumainak továbbra is mindkét ország eleget tesz, de a reformokat az októberre ígért újabb országjelentésekig folytatni kell a legtöbb területen. A magyar kisebbség problémáira nem tér ki a dokumentum, a bizottság csak arról tesz említést, hogy a továbbiakban is figyelemmel kíséri a kisebbségi törvény sorsát. A parlamenti vitában felszólaló magyar EP-képviselők sérelmezték, hogy a jelentés készítői megfeledkeztek a romániai magyarságról. Sem a romániai magyarok, sem a korábban az Európai Parlament által problémásnak ítélt kérdések nem tűntek el 2005 októbere óta – jelentette ki Gál Kinga. Hozzátette: a romániai magyar társadalomnak is részesülnie kell az érdekérvényesítés uniós módszereiből és technikáiból. A román politikusok általában korrektnek és kedvezőnek értékelték a jelentést. Tariceanu miniszterelnök kijelentette: Románia most először kapott ilyen jó értékelést az Európai Bizottságtól. Monica Macovei igazságügyi miniszter azt hangsúlyozta: a halasztást eredményező védzáradék már nem léphet érvénybe, ugyanis az igazságszolgáltatást érintő fejezet lekerült a hiányosságokat jelző piros zászlós listáról. Emil Boc demokrata párti elnök beszédében kiemelte: Románia egy „feltételekhez kötött uniós útlevelet” kapott, ezért tovább kell haladnia a reformok útján. A jelentés kisebbségekre vonatkozó megjegyzése kapcsán elmondta: tekintettel arra, hogy a dokumentum semmilyen konkrétumot nem említ, ő ebből arra következtet, hogy a kisebbségi törvénytervezet parlamenti elfogadása nem képezi az uniós csatlakozás feltételét. Markó Béla RMDSZ-elnök ennek ellenére úgy véli: az RMDSZ számára elégtételt jelent, hogy a jelentésben szó esik a kisebbségi törvényről. Nagy Zsolt, hírközlési és informatikai miniszter kifejtette: minthogy az EU-ban nincsenek a kisebbségi jogokat számon kérő rögzített feltételek, a koppenhágai követelmények teljesítésén túl az adott országon belüli érdekérvényesítésre tartozik a kisebbségi kérdés, ehhez pedig az RMDSZ parlamenti és kormányzati eszközzel egyaránt rendelkezik – foglalják össze az eseményeket a Szabadság és a Krónika című kolozsvári napilapok.
Az egyetem ügyének közös megvitatását javasolja Tabajdi
Az elmúlt hetek vitájából adódóan – amely az után lángolt fel, hogy Dobolyi Alexandra szocialista EP-képviselő titokban a BBTE-re látogatott, majd úgy nyilatkozott, a többnyelvű feliratok hiányát leszámítva, megnyugtató tapasztalatokra tett szert a felsőoktatási intézményben – megbeszélést javasol Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő az erdélyi magyar felsőoktatás ügyének tisztázására. A hasonló félreértések és „tájékozódási problémák” elkerülése érdekében azt javasolja: az érintettek, Markó Béla RMDSZ-elnök, Kötő József államtitkár, a Bolyai Kezdeményező Bizottság vezetői, az MSZP, a FIDESZ az SZDSZ és az MDF magyar országgyűlési és EP-képviselői, a magyar kormány illetékesei, valamint a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar vezetőségi tagjai részvételével egyeztessék álláspontjaikat június végén.
Kisebbségi törvény – döntésképtelenség
Ismét felfüggesztették a kisebbségi törvénytervezet vitáját kedden – éppen az Európai Bizottság Romániáról szóló országjelentésének közzététele napján – a parlament három szakbizottságának ülésén annak okán, hogy az ellenzéki pártok képviselői vagy meg sem jelentek az ülésen, vagy egyszerűen elhagyták a termet. Florin Iordache szociáldemokrata honatya nem látott különösebb problémát az üggyel kapcsolatban. Úgy vélekedett: minthogy az Európai Bizottság jelentése kedvező lesz Románia számára, ennek következtében az Unió nem gyakorol nyomást többé Romániára a kisebbségi törvény mihamarabbi elfogadásáért. Tekintettel arra, hogy továbbra sem létezik politikai akarat a kormánykoalícióban a tervezet elfogadására a dokumentum hetek óta porosodik a parlament három – a tervezetet együttesen tárgyaló – szakbizottságánál. Csak a liberálisok értenek egyet a tervezet tartalmával – írja a Szabadság című kolozsvári napilap. Az 56-os magyar szabadságharc tiszteletére emlékmű készül Csíkszeredában. A magyar főkonzulátus előtti téren kialakítandó, az 56-os magyar forradalom és szabadságharc előtt tisztelgő emlékmű felállításáról szóló döntést Magyarország főkonzulja, Szabó Béla és a város polgármestere tegnap a szerződés aláírásával is szentesítette. Az emlékmű elkészítését a város polgármesteri hivatala és a Volt Politikai Foglyok Hargita Megyei Szövetsége kezdeményezte. A kivitelezésére kiírt pályázatra 12 székelyföldi képzőművész válaszolt. A szobrok elhelyezéséhez szükséges előzetes térrendezés költségeinek 40 százalékát a Magyar Külügyminisztérium fedezi, ez 5 millió forint támogatást jelent a városnak. Az emlékmű felavatását október 23-ra tervezik – tájékoztat az erdely.ma.
Kampánymustra kampánykritikával
Az SDKU plakátjának üzenetei semmitmondóak, az MKP mellőzi a hölgyeket, a nemzetiek szinte nevetségessé retusálták vezérüket. Üde kivételnek az 5 százalék körül vergődő ANO plakátjai számítanak: ezek csinos arcokat, konkrét üzeneteket tartalmaznak. Összefoglalóan a rendszerváltás óta eltelt 17 év után is elmondható, a kampányfogások javarésze még mindig arra az elgondolásra épít, hogy a választópolgár mindennek bedől – írja a szlovákiai magyar lap, a Szabad Újság. A lap tudomása szerint a magyar választók fegyelmezettek, azaz, nem szavaznak át a szlovák pártokra. Minthogy azonban a fásultság jelei viszont náluk is mutatkoztak, a Magyar Koalíció Pártja számára nagy kihívást jelent, hogy sikerül-e kellő mértékben mozgósítania a magyar választópolgárokat. A MKP erre irányuló stratégiájának sikere ugyan az eddigi viszonylag rövid ideje zajló kampányból még nem olvasható ki, a plakátok, újsághirdetések, szórólapok jellege azonban nyújthat némi támpontot. A cikk szerint ezek grafikai kivitelezése profi munka, viszont az óriásplakátokon váltakozó tíz személy feltüntetését illetően hiba, hogy egyetlen hölgy sem szerepel köztük. Ami pedig a szórólapokat illeti, azokon lett volna hely mind a 120 képviselőjelölt – ha nem is fényképének, de legalább a nevének – feltüntetésére. Az arcok megjelenése a nagy plakátokon és az újsághirdetésekben ugyanakkor jelzi, hogy az MKP okult korábbi, „arctalan kampányt” folytatott hibájából. Viszont a jelmondat: „Tesszük, amit kell!” meglehetősen üresen cseng. Nem idézi speciálisan a politikus hivatását, ezt lényegében bármelyik szakma képviselője állíthatja magáról. Az MKP 80 oldalas programfüzete a kisebb-nagyobb hibák ellenére a párt eddigi legalaposabb választási programja, kampánykiadványai pedig összességében felülmúlják a szlovák anyagok színvonalát – olvasható a Szabad Újságban.
Amit szabad Jupiternek…?
A kisebbségi kérdések rendezésének európai és regionális tapasztalatairól tanácskoztak tegnap a vajdasági Temerinben. Az Esély a Stabilitásra Közalapítvány támogatásával tartott nemzetközi tanácskozás a szerb-magyar együttélés témájára összpontosított. Az előadók kitértek a kisebbségi autonómiamodellekre, illetve a kisebbségek parlamenti képviseletének kérdésére a környező országokban. A hallgatóság így három környező ország tapasztalataival ismerkedhetett meg. A magyarországi gyakorlatról Petar Lasztics, a budapesti szerb önkormányzat képviselője számolt be. Őt követte David Orlovics, a horvátországi Szerb Nemzeti Tanács elnöke, majd Molnár Gusztáv, a nagyváradi egyetem tanára ismertette a romániai példákat. Mint Guszton András, az összejövetel egyik szervezője elmondta: az autonómia manapság közkedvelt téma Belgrádban is, csakhogy ez ügyben nem a magyar, hanem a saját, szerb kisebbségükre gondolnak Koszovóban. Egyszer talán azt is megérjük, hogy amit az itteni többségi nemzet követel a saját nemzeti kisebbségének máshol, azt megadja más nemzeti kisebbségeknek is a saját országában – fogalmazta meg reményeit Guszton. Hozzátette: a mostanihoz hasonló előadásokkal szeretnék ezt előmozdítani – adja hírül a Magyar Szó újvidéki napilap.
America250
Elkezdődött az America250 emlékév
