A britek 1997 – ben kezdtek hozzá a teljes körű tanügyi átalakításhoz.
Mihály Ildikó oktatáskutató tájékoztatása alapján az említett reform a következő követelményeknek kívánt megfelelni: az oktatást minden gyermeknek személyre szabottan, saját igényei szerint kell biztosítani; a változtatásokat a szülők igényeit figyelembe véve kell megvalósítani; az iskolákat alkalmassá kell tenni a helyi – közösségi elvárások kielégítésére is.
A reformokra az azóta eltelt nyolc esztendő alatt a brit állami költségvetésből 35 milliárd fontot fordítottak, 20 százalékkal emelték a – magyar szemmel addig sem alacsony – tanári fizetéseket. Jelentős mértékben csökkentették a tanárok leterheltségét; ennek érdekében kialakítottak 32 ezer új tanári státust, és 130 ezerrel növelték az oktatási intézményekben foglalkoztatott kisegítő személyzet létszámát. Kidolgozták a pedagóguspálya új modelljét is, valódi előmeneteli lehetőségeket kínálva a tanároknak, a „First Teach” program révén sok támogatási lehetőséget kapott a fiatal tanárok első munkahelye is. A brit oktatásügyi hatóságok által, a közelmúltban kiadott jelentés szerint a reformok eredményeként Nagy Britanniában számottevően javult a diákok tanulmányi teljesítménye.
Magyarországon évtizedek óta közhely, hogy az oktatás a reform állapotában van. Így volt ez az elmúlt négy évben és az új kormányprogram oktatással foglalkozó fejezete („Reform az oktatásban”) szerint így lesz ez az elkövetkező négy évben is. Azonban a brit sikerekkel ellentétben a különböző felmérések adatai azt mutatják, hogy a magyar diákok teljesítménye folyamatosan romlik.
A magyar kormányprogram oktatási elképzeléseit összehasonlítva a brit reformmal különösen szembetűnik a pedagógusok szerepének ellentétes megítélése. A sikeres brit intézkedésekkel ellentétben Gyurcsány Ferenc növelné a tanárok leterheltségét, csökkentené számukat és befagyasztaná fizetésüket.
Az új kormányprogram kitér a felsőoktatás reformjára is, aminek lényege az angol-szász rendszerre való áttérés. A British Council Hungary tájékoztatása szerint a brit oktatási rendszer jellemzője, hogy a felsőfokú alapképzés bármely kurzusa személyre szabott, erőteljesen támogatja a hallgatókat, ami nem hagyja, hogy lemaradjon vagy elszigetelődjön a többiektől. Egyetemi berkekből származó egyöntetű vélemény, hogy a Magyarországon szeptembertől bevezetendő, hároméves „bachelor” képzés során ennek az ellenkezője fog megvalósulni.
Orbán Balázs elárulta, miről beszélt Magyar Péterrel
