„Természetesen van változás” – hívta fel a figyelmet Hiller István, emlékeztetve arra, hogy 1990 és 2006 között a kormányok nagyon hasonló szerkezetben dolgoztak.
Ez a szerkezet most megváltozik, ez egy politikai kormányzás, ez nem titok. „A miniszterelnökkel az élén deklaráltan politikai kormányzás következik, ez a szerkezet erre vonatkozik” – fogalmazott az MSZP elnöke.
Persányi Miklós, az SZDSZ által delegált környezetvédelmi és vízügyi miniszterjelölt szerint „a mostani kormányzati felfogás, (...) lényegesen erősebbé teszi a minisztereket, ugyanis a korábbi viszony a közigazgatási apparátussal gyökeresen megváltozik”. A miniszternek van tárcája és nem a tárcának van minisztere – hangsúlyozta. Utalt arra, hogy az új törvény szerint „a minisztérium a miniszter munkaszerve„.
Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszterjelölt arra hívta fel a figyelmet, hogy „továbbra is a kormányé a felelősség”, a miniszterelnök interpellálható és a parlamenti ellenőrzés valamennyi eszköze alkalmazható. Ez egy világos szerkezet – szögezte le Lamperth Mónika, reagálva azokra az ellenzéki kritikákra, amelyek szerint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és az Államreform-bizottság tevékenysége felett az Országgyűlés nem tud ellenőrzést gyakorolni.
Lamperth Mónika várakozásai szerint az emberek elégedettebbek lesznek majd azokkal a közigazgatási szolgáltató központokkal, amelyekben nem csak okmányirodai, hanem adó-, vagy ingatlan-nyilvántartási ügyeket is intézhetnek.
Mint mondta, négy évig „kézen fogva” jár majd Hiller István oktatási miniszterrel a közoktatás ügyében. A kistérségi program célja is az, hogy legyenek jobb színvonalú iskolák, hogy a hátrányok csökkenjenek – hangoztatta.
Hiller István, megerősítve Lamperth Mónika szavait, elmondta: célja az, hogy a tehetség jobban tudjon érvényesülni, mint ma. Kulturális miniszterként pedig úgy vélte: meg kell őrizni a sokszínű és tagolt kulturális életet. Ugyanakkor az államnak több bátorsága kell, hogy legyen ahhoz, hogy eldöntse: mit támogat és mit nem.
Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterjelölt többek között arról beszélt, hogy változtatni kell a „klasszikus” magyar mezőgazdasági szerkezeten, és más, „vidéken űzhető” tevékenységre is szükség lenne. Ez utóbbiak között említette a falusi turizmust. Gráf úgy látja, hogy a jövő energiaellátásában a mezőgazdaság lehet az egyik legfontosabb „anyagtermelő”.
Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt azt közölte: egy új jogalkotási törvény elfogadását tartaná fontosnak. Egy olyan hatékony rendőrséget szeretne, amely szervesen kapcsolódik a büntetőpolitikához.
Persányi Miklós várakozásai szerint Magyarország a következő négy évben „túlnyomórészt” behozza lemaradását abban a „környezeti feltételrendszerében”, amely most Európától elválasztja. Közölte: minden 15 ezernél nagyobb lélekszámú „település-együttesben” elkészül a csatornahálózat, kiépül a szennyvíztisztítás rendszere, továbbá európai színvonalú ivóvíz lesz minden településen.
Göncz Kinga külügyminiszter-jelölt arról beszélt, a többi között azt szeretné elérni, hogy az Európai Unió működése, valamint az, hogy e közösség „miért jó nekünk”, sokkal több ember számára lenne „ismerős”.
A miniszterjelöltek között utoljára megszólaló Molnár Lajos, az egészségügyi tárca SZDSZ által delegált várományosa azt közölte: el kell kerülni, hogy az egészségügy mindig utolsóként jusson szóhoz, ehelyett annak elsőbbséget kell biztosítani.
„Esély van erre, ez a reformkormány egészségügyi reformot fog csinálni” – hangoztatta, megjegyezve azt is: a kormánytagok negyedének orvosi diplomája van.
Molnár Lajos az esélyegyenlőség biztosítására hívta fel a figyelmet. Elmondta: nem befolyásolhatja a gyógyulás esélyeit, hogy valaki hol él, mi a foglalkozása, nyugdíjas-e.
(hirado.hu)
vízilabda
Kiderült, miért omlottak össze az ausztrálok, a magyar kulcsember csalódott
