Gáti Sándor: Az elherdált kommunista örökség

Gáti Sándor: A történelmi személyek igazán objektív értékelése csak a kortársak elhunyta után lehetséges. A kádári Magyarország és Kádár János megítélése ma igazán sokféle. Szerintem eddig Huszár Tibor Kádár-monográfiájának sikerült a témát a legreálisabban megközelítenie. Kövér László főfideszes „velejéig romlott, képmutató és aljas rendszernek, hernyók és nyüvek világának” minősítette a korszakot. Aczél Endre, a rendszerváltás előtt is és ma is ismert vezető újságíró Kádárt „tragikus, ostoba hősnek” tekinti. Hitem szerint nem egyedül képviselem azt az álláspontot, hogy az adott történelmi körülmények között a Kádár által képviselt politikai irányvonal volt a legjobb, a legcélravezetőbb. Senki nem tagadhatja, hogy őt Keleten és Nyugaton is bizonyos fokú elismertség övezte, s a szocialista irányultságú országok között – fogalmazzunk szerényen – a jobbakhoz soroltak bennünket. Nyugati újságírók szerint ekkortájt mi voltunk a „legvidámabb barakk”.

(Népszabadság, 2006. június 1.)