A külügyminiszterség nem egyszemélyes feladat – jelentette ki Göncz Kinga kijelölt tárcavezető az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottsága előtt. A politikus elismerte, hogy nincs diplomáciai gyakorlata, de hozzátette: korábban egy nemzetközi cégnél dolgozott.
Göncz Kinga előző minisztersége alatt számos európai uniós tanácskozáson is részt vett – mondta –, azt megelőzően pedig konfliktuskezeléssel foglalkozott. A politikus mindemellett nem tagadta, hogy váratlanul érte a külügyminiszteri poszt betöltésére vonatkozó felkérés. A TV2 híradója is idézte erre vonatkozó kijelentését: „Én magam is meglepődtem”.
A külügyminiszter-jelölt kifejtette: fontos a szomszédságpolitika folytatása és a határon túli magyarokkal való erős kapcsolattartás.
Kiemelt feladat a magyarság újraegyesítése az Európai Unióban, emellett erősíteni kell az ország kapcsolatait Oroszországgal és Ázsia több részével. Magyarországnak az Európai Unió teljes jogú tagjává kell válni, azaz mielőbb be kell vezetni a közös valutát – közölte Göncz Kinga a bizottság előtt.
Göncz Kinga külügyminiszteri jelölését az Országgyűlés szakbizottsága a kormánypárti képviselők tíz igen szavazatával, kilenc ellenzéki nem voks mellett támogatta.
Kormánypárti igen Kiss Péterre
A kormánypárti tagok szavazatával támogatta Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszterjelölt kinevezését az Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottsága. A testület tíz ellenzéki tagja nemmel voksolt. Kiss Péter a meghallgatáson azt mondta: az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani a szakiskolai és a szakmunkásképzésre.
A fideszes Pokorni Zoltán a miniszterjelölt alkalmasságával összefüggésben azt mondta: Kiss Péter szerinte alkalmatlan a poszt betöltésére.
Lamperth az önkormányzatok állami támogatásáról nem tudott mit mondani
Lamperth Mónika szerint nem kell csökkenteni az önkormányzatok számát, de a feladatellátásban szükségesek a változások. A miniszterjelölt támogatja a törvénymódosítást, hogy ne csak ösztönözzék támogatásokkal a többcélú kistérségi társulásokat, hanem törvényben meghatározott feladataik legyenek.
Véleménye szerint ugyanilyen fontos a választott regionális önkormányzatok létrehozása. A tervek szerint hét regionális önkormányzat jönne létre. Ahol nem lehet önálló jegyzőség – kistelepüléseken –, ott térségi szolgáltató központokat hoznak létre – ismertette a miniszterjelölt. Lamperth Mónika álláspontja szerint a területfejlesztési feladatokat is a választott regionális önkormányzatoknak kellene ellátniuk, nincs szükség külön megyei és regionális területfejlesztési tanácsokra. Ezenkívül hatékonyabb építésfelügyeletet szeretne, és végig vinné a panelfelújítási programot.
A bizottság tagjainak kérdésére elmondta: még nem tud választ adni arra, miként alakul az önkormányzatok állami támogatása. Az is később dől el, hogy az iparűzési adót mivel helyettesítik: vagy más központi vagy önkormányzati adókból pótolják.
Üvegfalú minisztériumot akar Molnár
Molnár Lajos egészségügyminiszter-jelölt nem tartja rossznak, ha a fiatal magyar orvosok külföldön vállalnának munkát, és reméli, hogy utána visszatérnek a hazai gyógyításba. Molnár Lajos az illetékes parlamenti bizottság előtt elmondott expozéjában megígérte, hogy végrehajtják az egészségügy reformját. Elkötelezte magát a szolidáris ellátás politika mellett, és üvegfalú minisztériumot ígér, ahol a betegek érdekeit szolgálják.
Célul tűzte ki egyebek között, hogy az ország minden pontján legyen jó minőségű szolgáltatás, versengjenek a betegekért, amit egy hivatal felügyel majd. A változásokat a fiatal orvosok forradalmának nevezte. Szerinte nekik látniuk kell Európát, tanulniuk kell, és utána haza kell jönniük. A miniszterjelölt szerint az embereknek hálapénz helyett inkább biztosítást kellene fizetniük.
Veres szerint új államháztartási törvényre van szükség
„Ellenőrzöttebb, kiszámíthatóbb, tervezettebb államháztartásra van szükség, ezért a tíz év óta változatlan törvényt újra kell szabni„ –jelentette ki Veres János. Az ügyvezető pénzügyminiszter meghallgatásán halaszthatatlannak nevezte az állami vagyon egységes szabályozásának kialakítását.
Ellenzéki kérdésre válaszolva úgy vélte, most a 2006. évi 2–3 százalékos inflációs sáv felső értéke látszik valószínűbbnek. A pénzügyminiszter-jelölt 2008-ra 3 százalékhoz közeli inflációra számít, ami szerinte nem fogja gátolni az euróövezethez való csatlakozást. Az új kormány a jelenlegi ciklus második felében teljesíteni kívánja a maastrichti kritériumokat – jelentette ki Veres János. A pénzügyminiszter-jelölt leszögezte, hogy Magyarország hosszabb távú jövője szempontjából felvállalja, hogy szigorú, egyensúly-javító intézkedéseket hozzanak. „Ebben a leghatározottabb leszek” – nyomatékosította. A költségvetés bevételeivel kapcsolatos nyilvántartások pontosabbá tételével, a központi kiadások kordában tartásával el kell érni, hogy Magyarországon egy-másfél éven belül a mainál jobb egyensúlyi helyzet alakuljon ki. Aláhúzta: a kormány a jövő héten dönt a lehetséges adóváltoztatásokról.
A testület a kormánypárti képviselők szavazataival támogatta a miniszterjelölt megválasztását, az ellenzéki honatyák többsége nemmel szavazott, egy képviselő tartózkodott.
Kóka piaci gázárat szertne, három „szakállamtitkárt”, és elküldi a minisztérium felét
Kóka János az üzleti környezet dinamizálására alkalmas, és az aktív gazdaságpolitikai eszközöket jól használó minisztériumot akar felépíteni. Az ügyvezető, egyben kijelölt gazdasági és közlekedési miniszter bizottsági meghallgatásán három fontos célt jelölt meg. Az első a vasúti reform, ezen belül fontosnak tartotta a tarifarendszer igazságossá tételét, a pálya-és úthasználati díj-politika kialakítását, a pazarlás csökkentését, a finanszírozás átláthatóvá tételét.
A második az energiapolitika, a villamosenergia-piac új működési rendjének kialakítása. Ezzel kapcsolatban azt mondta a kijelölt miniszter, hogy a költségeknek teljes körűen meg kell jelenniük az árakban, úgyhogy a szociális szempontokat más területeken kell figyelembe venni, illetve érvényesíteni. Kérdés volt a gázár tervezett emelése, erről azt nyilatkozta Kóka János: be fogják jelenteni, hogy miként dolgozzák át a gázár-kompenzáció rendszerét. Az a cél, hogy ez az árkiegészítés igazságos legyen, és ne terhelje túl a költségvetést. Piaci gázárat szeretne a miniszterjelölt és nem szociális árat.
A harmadik fontos terület a tudásgazdaság megteremtése, a kutatás-innováció fejlesztése. Ami az informatikát, mint a tárcához tartozó új területet érinti, meg kell teremteni a digitális televíziózás feltételeit, és bővíteni kell a szélessávú internethálózatot.
Kóka János beszélt arról is, hogy három szakállamtitkárral képzeli el a tárca irányítását. Közülük egy a gazdasági fejlesztésért, egy az infrastruktúráért, és egy a nemzetközi gazdasági kapcsolatokért lenne felelős. A főosztályok száma 70-ről 25-re apad. A gazdasági minisztérium létszáma a jelenlegi 800-ról először 600-ra majd 400-ra, vagyis a felére csökken. Kóka János közölte azt is: a Széchenyi terv tapasztalatai alapján nem tartja visszaállíthatónak a rendszert, amivel kapcsolatban szerinte ”politikailag és közjogilag egyaránt számos visszaélés történt közpénzekkel„. Hozzátette: ennek vizsgálatát tovább folytatják, mert ”kiderült, hogy néha sok 100 millió forintot kaptak akkor már felszámolás alatt lévő cégek nem is valós projektekre„.
Matolcsy György válaszában visszautasította a miniszterjelölt szavait és azt kérte, hogy kérjen nyilvánosan bocsánatot. Hozzátette, hogy a Széchenyi terv keretében létrehozott támogatási rendszert több ellenőrző intézmény is vizsgálta, és nem találtak ilyen jellegű problémákat.
Kóka kinevezését a bizottság egyszerű többséggel támogatta.
Szilvásy György nem politikai szereplő akar lenni
Az Országgyűlés európai ügyek bizottsága támogatja Szilvásy György kancelláriaminiszteri kinevezését. A Miniszterelnöki Hivatal kijelölt vezetője bizottsági meghallgatásán elmondta: nem politikai szereplő akar lenni, sokkal inkább szakmai kérdésként kezelné a fejlesztési források ügyét. Hangsúlyozta: erős kormányzással és intézményrendszerrel szeretnék irányítani, koordinálni a fejlesztéseket. Szólt arról is, hogy a második nemzeti fejlesztési tervet július végén nyújtják be Brüsszelnek.
Hiller nem kér türelmi időt
Az oktatási és tudományos bizottság támogatta Hiller István miniszteri jelöltségét 13 igen szavazattal 10 nem ellenében. A miniszterjelölt meghallgatásán kijelentette, hogy nem kér türelmi időt.
Reformot és nyugalmat a közoktatásban – ez a célja Hiller Istvánnak, de mint mondta, fel van készülve, hogy nagy viták lesznek. Egyik legfontosabb feladatának azt tartja, hogy az alapkészségek megerősödjenek, vagyis az írás, olvasás, számolás, szövegértés nagyobb hangsúlyt kapjon az általános iskolákban. A színvonalemelés fontos eszközének tekinti az infrastrukturális fejlesztést.
Ellenzéki kérdésre elmondta, hogy állami pénz nem lesz elég, ki kell használni az uniós lehetőségeket. A hazai önrészért viszont harcolni fog. Véleménye szerint be kell vezetni a közoktatásban is a teljesítménybérezést. A várható béremelés felét így kell kiosztani.
Ugyancsak kérdésre megerősítette, hogy a kistelepüléseken megtartják az alsó tagozatokat, ugyanakkor hozzátette: sok szülő már most is másik városba viszi a gyerekét, pedig náluk is van iskola, tehát ezt is fel kell mérni. Az oktatásban tapasztalható elkülönítés ellen harcolni fog, de a tehetség kiemelését jónak tartja. A kétszintű érettségit megtartja, de jövőre a tapasztalatok alapján áttekinti.
A felsőoktatásban továbbviszi a bolognai folyamatot, bár néhány részletével nem értett egyet korábban. A diplomás munkanélküliség csökkentéséért ő maga is határozottan beleszól majd, hogy az egyetemeken milyen szakokon, hány diákot képezzenek.
Ellenzéki megjegyzésre azt mondta: nem érdemes visszasírni azt az időt, például a nyolcvanas éveket, amikor mindenki ingyen tanult, a rászorulókon pedig jó ösztöndíj-rendszerrel kell segíteni. Az egyházi iskolák finanszírozásával kapcsolatban azt mondta: szeretné, ha nem csak papíron működne az a bizottság, amelyik a vatikáni szerződés betartását ellenőrzi, a viták elkerülése érdekében.
Az oktatási és kulturális tárca egyesülésével létrejövő új minisztériumban egy államtitkár és öt szakállamtitkár segíti a munkát.
A parlamenti bizottságok ma hallgatják meg a miniszterjelölteket, illetve újabb ötpárti házbizottsági egyeztetés is lesz az Országgyűlés három, még meg nem választott alelnökéről. Kettőt közülük az ellenzék jelöl, egyelőre a Fidesz és az MDF nem tudott megállapodni, hogy a KDNP mellett melyikük adja a másik jelöltet.
A házbizottság mai, soron kívüli ülésén arról is egyeztetnek majd a frakciók képviselői, hogy a kormányprogram vitájában milyen hosszan beszélhessenek a vezérszónokok.
(radio.hu, hirado.hu, MTV Teletext)
