Nagyon fontos, hogy Magyarország külpolitikájában a lehető legtöbb kérdésben nemzeti konszenzust sikerüljön kialakítani, de lesznek kérdések, amelyekben ez nem elképzelhető – jelentette ki a külügyminszter-jelölt a külügyi bizottsági meghallgatásán.
Göncz Kinga prioritásnak tekinti európai integrációnk elmélyítését és befejezését, a szomszédságpolitika erősítését, a határon túli magyarokkal való kapcsolatok megújítását.
A jelöltet a parlament külügyi és határon túli magyarok bizottsága az ellenzéki képviselők ellenszavazata és egy tartózkodás mellett támogatta.
Az ülésen a testület elnöke, Németh Zsolt (Fidesz) pártja álláspontját megfogalmazva kijelentette: a külpolitikával korábban soha nem foglalkozó Göncz Kinga kinevezésének üzenete az, hogy a Gyurcsány-kormány számára a külpolitika sem tartalmi értelemben, sem mint szakma nem számít. Hozzátette: a Bem térről „come back, Puja Frigyes” kiáltások hallatszanak. (Puja Frigyes betűszedőből, majd a Magyar Kommunista Párt battonyai járási titkárából emelkedett a magyar külpolitika irányítójává. Előbb stockholmi és bécsi nagykövet, később külügyminiszter-helyettes, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, 1973 és 1983. között külügyminiszter – a szerk.) Göncz Kinga tegnapi bizottsági meghallgatásán azzal próbált alkalmassága mellett érvelni: dolgozott ő már nemzetközi cégnél.
Gráf: Hét év, 2500 milliárd forint
A mezőgazdasági és vidékfejlesztési tárca várományosa parlamenti meghallgatásán úgy fogalmazott, hogy a politikát távol kívánja tartani az agrárgazdaságtól, és szakmai alapon akarja irányítani az ágazatot. Gráf József elmondta: mind a jobb-, mind a baloldali érdekképviseletekkel és országgyűlési képviselőkkel együtt kíván működni az ágazat előtt álló feladatok megoldásában. A legfontosabb feladatnak az európai uniós pénzalapok racionális felhasználását nevezte. Hozzátette: az unió új költségvetési időszakában, 7 évre 2500 milliárd forint áll rendelkezésre a magyar mezőgazdaság számára.
Kiss: Nem lehet emelni a reálbéreket
5-7 pontos programcsomaggal készül a kormány a közszféra elbocsátásaira – jelentette ki Kiss Péter. A csomaggal a munkájukat elvesztők átképzését és újbóli elhelyezkedését kívánják támogatni. A szociális és munkaügyi miniszterjelölt beszédében hangsúlyozta: több embernek kell munkát találni, a munkahelynek biztonságosnak kell lennie, és európai bér illeti meg a munkavállalókat. Ugyanakkor hozzátette: az elmúlt években túl nagy mértékben emelkedtek a reálbérek, melyek további növekedése csak a versenyképességgel összhangban folytatható.
Célul tűzte ki, hogy a jelenlegi 55-60 százalékról 65-70 százalékra növekedjen a foglalkoztatottak aránya, további megígérte: a hároméves minimálbér-programot be fogják tartani. A munka törvénykönyvén Kiss Péter változtatni kíván, célja, hogy megszűnjön az erőbeli különbség a munkaadók és munkavállalók között. Kijelentette: amelyik cég Magyarországot banánköztársaságnak tekinti, annak nincsen helye az országban. „Hazánk a jövőben nem kíván alacsony munkabérrel versenyezni, képzettséget nem igénylő munkákért. Ehelyett minőségi munkahelyet vár megfelelő bérezéssel.”
A foglalkoztatás és munkaügyi bizottság 11-8 arányban támogatta Kiss Péter jelölését a Szociális és Munkaügyi Minisztérium élére. A kormánypártiak mellett igennel szavazott Czomba Sándor fideszes képviselő is, aki utána a Magyar Rádiónak elmondta: azért szavazott bizalmat Kiss Péternek, mert reméli, hogy teljesül, amit ígért.
Petrétei: A rendőrségi törvény elavul
Az igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt egyelőre nem tervez személyi változtatásokat a rendőrség vezetésében. Petrétei József parlamenti meghallgatásán, az alkotmányügyi bizottságban ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a rendőrségi törvény elavult, ezért változtatásra szorul. A gyülekezési jognál is rendkívül fontos az emberi jogi szempont erősítése – mondta a miniszterjelölt. A határőrségről szólva a miniszterjelölt hozzátette: vizsgálni kell, hogyan integrálható a rendőri szervezetbe.
A bizottság 16 kormánypárti igen szavazattal 13 ellenzéki nem mellett alkalmasnak találta az igazságügyi és védelmi miniszteri posztra Petrétei Józsefet.
Szekerest nem vitték el katonának
9 igen 7 nem és 1 tartózkodás mellett a honvédelmi bizottság támogatta Szekeres Imre miniszteri jelölését. A jelölést a várakozásoknak megfelelően a kormánypártok támogatták, az ellenzék nemmel szavazott, kivéve Karsai Péter MDF-es alelnököt, aki tartózkodott. A jelenlegi 650 fős helyett 500 fős személyi állománnyal működhet a jövőben a Honvédelmi Minisztérium (HM) – mondta Szekeres Imre, aki a személygépkocsi-állományon is takarékoskodna, a 216 flotta felét leépítené. A jelölt kifejtette, hogy a Honvéd Kórház beruházása az eredeti tervek szerint be fog fejeződni. Képviselői kérdésre válaszolva Szekeres elmondta, hogy bár háromszor volt sorozáson, de nem volt katona, mert egyetemistaként nem vitték el.
Szilvásy: Nincs állampolgárság a határon túliaknak
A kancellária miniszter-jelölt úgy vélte: az, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala beolvad a minisztériumba, nemcsak szervezeti változást, hanem tartalmi is. Németh Zsolt a bizottság fideszes elnöke méltatlan pingpongozásnak nevezte azt, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala a HTMH a Medgyessy-kormány alatt a Miniszterelnöki Hivatalba került, Gyurcsány Ferencnél vissza a külügyhöz, a második Gyurcsány-kormányának pedig megint vissza a kancelláriához.
Németh Zsolt ezután azt kérdezte: igaz-e, hogy a kormány megszünteti a Határon Túli Magyarok Hivatalát? Várhatók-e drasztikus leépítések a hivatalnál, továbbá mi lesz a sorsa a Magyar Állandó Értekezletnek, amelyet 2004. novembere óta nem hívtak össze? Arról is érdeklődött, lesz-e külön Oroszországgal foglalkozó szervezeti egység a kancellárián, mivel hozzá ilyen hírek jutottak el.
Szilvásy György azt felelte: az, hogy a HTMH szakállamtitkársággá válik, nem le, hanem felértékelése az ügynek. Ugyanakkor itt is várható leépítés, de ennek mértékéről nem beszélt. A MÁÉRT-ről azt mondta: nem az intézményrendszer, hanem a párbeszéd a fontos. Ugyanakkor Szilvásy György tagadta, hogy Oroszországot a Németh Zsolt által említett kiemelt módon kezelnék.
A miniszter-jelölt további kérdésekre válaszolva kijelentette: nem szándékoznak állampolgárságot adni a határon túliaknak. Az autonómiatörekvéseket támogatják, de az ügy nem egyszerű, melyet minden esetben másként kell megközelíteni és a szomszédos országokra, illetve az ottani magyarságra nem lehet Magyarországról ráerőltetni semmit sem. A bizottság végül 11:9 arányban támogatta Szilvásy György miniszteri jelöltségét.
Hiller minden negyedik embert elbocsát
A tárca kijelölt vezetője 28 százalékos létszámcsökkentést tervez az Oktatási és Kulturális Minisztériumban. Hiller István az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága előtt azt mondta: a reformokat végre kell hajtani, azt ugyanakkor nem tudja garantálni, hogy az átalakítás nem sért majd érdekeket. A politikus közölte: 2010-ig nem épül jelentősebb kulturális létesítmény, de felújítják a rossz állapotban lévő művelődési házakat.
Hiller István hozzátette: a kultúra-finanszírozásban a jövőben megjelenhetne a magántőke is. A leendő miniszter fontos célként említette az anyaországi és a határon túli magyar kulturális élet összekapcsolását.
(radio.hu, napi.hu, nappal.hu)
Ukrajna
Seremet Sándor: Jermak és Zelenszkij között jelentős az összhang
