Thoma László szociológus – aki egykor többek között a KISZ megbízásából is végzett ifjúsági kutatásokat – a Hírszerzőnek elmondta: a 70-es évektől kezdve – szemben az 50-es, 60-as évek káderkiválasztási gyakorlatával – a karrierlehetőség nemcsak a párt „segítségétől” függött, hanem a felfelé vezető életpályákhoz már bizonyos teljesítmény is szükséges volt. Ezért a 80-as évek KISZ-vezetőit már az egyetemekről válogatták, és a KISZ-esek jellemzően hangsúlyt fektetettek a kulturális tőke megszerzésére, s nyelveket is tanultak. „Személyes véleményem azonban az, túlzás, hogy szinte kizárólag csak ebből a körből lehetett 2006-ban minisztériumi vezetőket választani” – tette hozzá Thoma.
A tizenkét (plusz két) fős kormányból (a fejlesztési ügynökség és az államreform bizottság vezetőjét is a miniszterekkel együtt mutatták be) legalább heten a KISZ-ben kezdték politikai pályafutásukat.
Gyurcsány mozgalmár kapcsolatai, most miniszterek lesznek
Gyurcsány Ferenc 1984 és 1988 között a Kommunista Ifjúsági Szövetség Pécsi Városi Bizottságának titkára volt, itt ismerkedett meg Petrétei Józseffel (jelenlegi igazságügyi és rendészeti miniszterjelölttel), aki ugyancsak Pécsett volt KISZ vezető. Később Gyurcsány országos szintre lépett, mikor 1988-ben a KISZ Központi Bizottság Egyetemi és Főiskolai Tanácsának elnöke lett.
A miniszterelnök pályája először itt kereszteződött Szilvásy Györgyével, aki ugyanezen tanács titkáraként, sőt 1989-ben rövid ideig a KISZ Központi Bizottságának szóvivőjeként is tevékenykedett. Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszterjelölt az ifjúsági szövetség budapesti bizottságának első titkára volt. Emellett Persányi Miklós környezetvédelmi miniszterjelölt is büszkélkedhet ifjúkommunista múlttal, hiszen a KISZ Központi Iskoláján tanított, de Bajnai Gordon, a fejlesztési ügynökség jövőbeni vezetője is KISZ-esként kezdte. És bár nem tartozott a fővárosi KISZ-világhoz, de Szekeres Imre honvédelmi miniszterjelölt is a Veszprém Megyei KISZ-Bizottság titkáraként lépett be a „nagypolitika” világába.
Ciki volt KISZ-esnek lenni
Thoma László arra emlékeztetett, hogy a 80-as években a KISZ már legitimációs gondokkal küszködött, egyre inkább ciki volt KISZ-esnek lenni, sokan hagyták ott a szövetséget, ezért a szervezet olyan témákat kezdett felvállalni, mint az alternatív ifjúsági mozgalmak (helyet biztosítottak punk zenekarok koncertjeinek), illetve az egyetemek és főiskolák jóléti szolgáltatásainak (például a menza) reformja. A központi és néhány vidéki apparátusba bekerült több olyan képzett, szakmai háttérrel is bíró KISZ-vezető, akik reformokat akartak keresztülvinni főleg egyetemi és érdekvédelmi területen. Abban gondolkodtak, hogy a KISZ próbaterepe lehet a reformoknak. „A KISZ-esek egyik szárnya kapcsolódott az MSZMP reformkommunista szárnyához. A reform jelentette számukra azt, amivel a jövőjüket biztosítani tudták” – fogalmazott Thoma a Hírszerzőnek.
Akkor még demokratikus szocializmust akartak
1988. november 23-án a felsőoktatásban működő ifjú kommunisták megalakították az Unió a Demokratikus Szocializmusért elnevezésű szervezetet. Magvát egyetemisták, elsősorban közgázosok alkották, tagja volt többekkel együtt Gyurcsány Ferenc, Merényi Miklós, a GKM jelenlegi kommunikációs igazgatója és Szilvásy György, a KISZ KB apparátusának osztályvezetője, leendő kancelláriaminiszter. Vezetője Bajnai Gordon, aki a rendszerváltás után a Wallis Rt. első embere lett, jóval később a brit BAA vezette Budapest Airport Zrt. igazgatóságának elnöke lett, most pedig a fejlesztési ügynökség vezetői székének várományosa.
KISZ-es múltra épülő bizalmi tőke
Lánczi András, a Corvinus Egyetem politológiai tanszékvezetője – akit másodikos gimnazista korában kirúgtak a KISZ-ből – a Hírszerzőnek úgy vélekedett: nem történt más, mint a hatalom egyik erőközpontja, nevezetesen az egykori KISZ-esek demokratikus választás során elfoglalták a kormányt, és a pozíciókat elosztották egymás között. Ez utóbbi azért is fontos lehet számukra, mert ezzel saját stabilitásukat biztosítják; közös politikai szocializációjuk folytán leginkább egymásban bízhatnak, és a hatalom logikája szerint nemcsak megszerezni kell a hatalmat, hanem meg is kell őrizni.
A politológus szerint a rendszerváltás minőségét kérdőjelezi meg, vagy legalábbis kérdéseket vet fel, hogy az egykori KISZ-es generáció miként volt képes ennyire együttmaradni; 16 évvel a rendszerváltás után az iskolai végzettség és a szaktudás mellett, mintha KISZ-es múlt is szükséges lenne vezető kormányzati pozíciók betöltéséhez.
Thoma László szerint ennek legfőbb oka a közös nyelv, a közös érvényesülési és kommunikációs sémák elsajátítása, és az erre a „tudástőkére” épülő bizalom.
(Hírszerző, es.hu)
KISZ-es, MSZMP-s múlt
Gyurcsány Ferenc
1989 DEMISZ alelnök
1988-1989 KISZ KB Egyetemi és Főiskolai Tanács elnök
1984-1988 KISZ Pécsi Városi Bizottság titkár
Gráf József
1970-1989. A Magyar Szocialista Munkáspárt tagja
1984-1986. Az MSZMP Szigetvári Városi Bizottságának titkára
1986-1989.10.07. Az MSZMP Szigetvári Városi Bizottságának első titkára
Kiss Péter
1980-1989. Az MSZMP tagja
1984-1989. A KISZ KB tagja
1985-1986. A KISZ Budapesti Bizottságának tagja
1986-1989. A KISZ Budapesti Bizottságának első titkára
1986-1989. A KISZ KB Intéző Bizottságának tagja
1989.04.12-1989.10.07. Az MSZMP KB tagja
Persányi Miklós
1976-1983. A KISZ központi iskolájának tanára
Petrétei József
A 80-as években Pécsett KISZ-vezető
Szekeres Imre
1969-1989. A Magyar Szocialista Munkáspárt tagja
1976-1986. A veszprémi Vegyipari Egyetem KISZ-titkára
1976-1986. A Veszprém Megyei KISZ-Bizottság titkára
1889.09.30-1989. 10.07. Az MSZMP Veszprém megyei intézőbizottságának ügyvezető titkára
Szilvásy György
1981-1984. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem KISZ-bizottságának titkára
1985-1989. A KISZ Központi Bizottsága Egyetemi és Főiskolai Tanácsának titkára
Veres János
1986-1988. Az MSZMP Nyírbátori Városi Bizottságának titkára
1988-1989. Az MSZMP Nyírbátori Városi Bizottságának első titkára
Bajnai Gordon
1988 az Unió a Demokratikus Szocializmusért vezetője
applikáció
A fák öntözését sem tudja megoldani a főváros
