A Népszava, mely cikkében végig nem írja le Molnár Lajos nevét, úgy fogalmaz: vannak és még lehetnek is vitás kérdések az MSZP-frakció és a kormány között a kórházi struktúra átalakításáról. A javaslat szerint az átalakítás régiónként történne, s a terveket a regionális egészségügyi tanácsoknak kellene kidolgozni – fogalmaz a lap.
Ugyanakkor a Magyar Hírlap arról számol be: a kormányra bíznák a kórházvezetők annak eldöntését, hogy mely kórházakat kell átalakítani, esetleg bezárni.. A lap úgy tudja: az intézmények és szakmai szervezetek vezetői szerdán és csütörtökön is tájékoztatást hallgattak meg az Egészségügyi Minisztériumban a fekvőbeteg-ellátásról szóló előterjesztésről. Ebben eredetileg az szerepelt, hogy a Regionális Egészségügyi Tanácsoknak (RET) kell döntést hozniuk az átalakításokról a törvény életbe lépése után – erősíti meg a Magyar Hírlap laptársa információit.
A kórházvezetők többsége azonban arra szavazott, hogy inkább a kormány hozza meg a döntést – írja a Magyar Hírlap, hozzátéve, hogy a minisztérium eleve csak szűk korlátok közötti döntési szabadságot biztosított volna a RET-nek, ugyanis már elkészült annak a 48 „súlyponti” kórháznak a listája, amelyeket a kormányzat nélkülözhetetlennek tart. A lap úgy tudja: a kórházvezetőknek tartott tájékoztatón sem mondták el, mely kórházakat alakítanak át csak betegellátást biztosító intézménnyé, s melyeket szüntetnének meg – így a Magyar Hírlap.
A Népszava hozzáfűzi: ha egy adott területen nem sikerül megegyezni a kapacitás átalakításáról, akkor a kormányzat terveit valósítják meg. Kökény Mihály szerint ezzel a technikával a szocialisták is egyetértenek. A régiókkal még tartanak az egyeztetések – fogalmaz a lap.
Nem tetszett a frakciónak?
A kilencezer aktív kórházi ágy csökkentését is tartalmazó törvényjavaslatot az eredeti tervek szerint szerdán tárgyalta volna a kabinet, amely azonban várhatóan csak jövő héten dönt a kérdésről. A csúszás hátterében az is állhat, hogy a Népszava szerint a jogszabálytervezetet jelenlegi formájában nem fogadta volna el az MSZP-frakció, így az Egészségügyi Minisztérium tovább dolgozik rajta.
Az Országgyűlés egészségügyi bizottságának szocialista elnöke azonban a lapnak mindössze annyit mondott: vita abban lehet, hogy melyek lesznek a súlyponti kórházak, és a kormánypárti frakciók azt is kérték a szaktárcától, hogy olyan javaslatot tegyen le az asztalra, amely bemutatja, hogy az átalakítás hogyan illeszkedik az európai uniós források felhasználását célzó Nemzeti Fejlesztési Tervhez. Kökény Mihály kiemelte: ez a törvény lesz a reform legfontosabb eleme, s nagyon világossá kell tenni azt is, hogy a kórházi kapacitások átalakítása milyen változtatásokat indít el a járóbeteg-, illetve az alapellátásban, és milyen fejlesztések szükségesek ezeken a területeken. Mindezek előkészülete jelenleg is zajlik – tette hozzá.
Vojnik Mária, a szaktárca volt államtitkára szerint a változtatások célja, hogy az egészségügyi ellátórendszert a szakmánkénti szükségletek szerint, az egyenlő területi hozzáférés biztosításával lehessen működtetni. Ő is arra hívta fel a figyelmet, hogy lehet ugyan csökkenteni az aktív ágyak számát, de egyben fejleszteni kell a kórházon kívüli ellátásokat. Amellett, hogy meg kell teremteni a mindenkinek elérhető sürgősségi ellátást, arra is törekedni kell, hogy a tervezhető beavatkozásoknál ne legyen túl hosszú a várólista és ebben ne legyenek területi különbségek – fogalmazott Vojnik. Szerinte ennek feltétele, ha régiónként elkészülnek a szükségleteket meghatározó ellátási térképek, és a kapacitásszabályozás ennek alapján történik meg.
Forrás: Népszava, Magyar Hírlap, MTI
origo.hu
Megdöbbentő felvétel, így sodort el egy motorost egy autós az M85-ösön – videó
