Bernáth László: Nem pótcselekvés

Bernáth László: Abban viszont teljesen egyetértek Debreczeni Józseffel, hogy kár volt ezt az egészet összekötni a holokauszttal, amikor néhány nappal korábban sikerült elfogadtatni minden párttal a Zéró tolerancia nyilatkozatot. (Éppen ezért talán a helyszín sem volt a legszerencsésebb.) Az a baj ezzel a párosítással, hogy teret ad annak a még a baloldalon is nagyon sokak által elfogadott nézetnek, hogy a fasizmus és a felette aratott győzelem igazán a zsidók és cigányok ügye. Jobboldalon – vagy legalábbis bizonyos körökben – tudatosan is terjesztik ezt a történelmietlen nézetet, és máig sem sikerült elérni, hogy a közgondolkodás tudomásul vegye: a fasizmus magyarellenes rendszer (is) volt. Nem „csak” (és ez a csak borzasztó) a több százezer magyar, történetesen zsidó vagy cigány állampolgár elleni merényletet jelentette, hanem tönkretették az országot. A Don mellé küldték meghalni magyar katonák tízezreit. (Érdekes idézetet találtam a közelmúltban egy jelentésben, amit az akkor még berlini nagykövet Sztójay írt Bárdossynak, miniszterelnökének 1941 elején. Ebben arról számol be, hogy mértékadó német politikai körökben nem kívánják Magyarország részvételét a Szovjetunió elleni háborúban.) Fokozatosan kifosztották az országot, és a kivitt áruért nem fizettek, viszont egy időben Németországban magasabbak voltak a fejadagok, mint nálunk a tőlünk elvitt élelmiszerekből. Teleki Pál búcsúlevelében egyenesen ”becstelen”-nek nevezi a magyar, fasisztabarát politikát. Miközben már sokak számára ismertté lett, hogy a zsidók kiirtása után a szlávok és a magyarok rabszolgamunkára ítéltettek volna. Minden olyan törekvés tehát, amely a fasizmust Magyarországon csupán a holokauszttal azonosítja, segít egy káros, történelmietlen közgondolkodás fenntartásában.

(Népszava, 2007. május 17.)