Évek óta nem volt példa arra, hogy ilyen szintű konszenzus mutatkozzon a kormánypártok és az ellenzék között egy kérdésben, mint a digitális átállással és a médiatörvény jogharmonizációjával kapcsolatban – mondta Szilvásy György parlameni expozéjában kedden a digitális átállás szabályairól, valamint a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló javaslat vitájában. A kancelláriaminiszter hozzátette: a mostani javaslatok túlmutatnak a jogharmonizációs, illetve a technikai változtatásokon.
A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996-os törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló javaslat legfontosabb elemei közé tartozik, hogy hatályon kívül kell helyezni a vételkörzet- korlátozást. Az Európai Bizottság 2005 őszén kötelezettségszegés miatt eljárást indított Magyarország ellen ebben a kérdésben. Az Európai Bíróság előtti keresetet csak akkor vonja vissza a bizottság, ha az Országgyűlés hatályon kívül helyezi a kifogásolt rendelkezést – mondta Szilvásy, aki hozzátette azt is, hogy a médiatörvényt érintő másik fontos kérdés az országos műsorszolgáltatók állampolgári alapú megkülönböztetése, amely jelenleg korlátozza a tőke szabad áramlását.
Közösségi fogyasztóvédelem a média területén?
A miniszter kiemelte: a javaslat átültetné a média területére is a közösségi fogyasztóvédelmet, ennek érdekében kiegészítenék az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) hatáskörét.
A digitális átállással kapcsolatban Szilvásy elmondta azt is, hogy a jogi és technikai, műszaki feltételeket is megteremti a törvényjavaslat. A digitális műsorterjesztés az eddiginél szélesebb rétegeknek nyújt lehetőséget több csatorna elérésére, emellett olyan technológiai újítások bevezetését is lehetővé teszi, mint a mobiltelevízió – mondta a kancelláriaminiszter.
Sikeres pályázat kiírása esetén Magyarország az elsők között lehet Európában, amely a szolgáltatást elindítja. A javaslat az úgynevezett erős multiplex-modell bevezetését támogatja. E szerint az állam kizárólag a közszolgálati tartalmak továbbítását írja elő az üzemeltetők számára, minden más tartalom továbbítása a multiplex üzemeltetői és a műsorszolgáltatók közötti megállapodáson múlik – tette hozzá Szilvásy.
KDNP: különvélemény
A KDNP kivételével a parlamenti pártok képviselői kedden hangsúlyozták, hogy a digitális átállásról és a médiatörvény jogharmonizációjáról konszenzus van közöttük.
A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól, valamint a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996-os törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló javaslat általános vitájában Jánosi György, a szocialisták vezérszónoka hangsúlyozta: az átállással gyökeresen megváltoznak majd a tévénézési szokások, hiszen például bármikor újranézhetők az adások. Magyarország az uniós tárgyalásokon nyolc televíziós multiplexhez jutott, amely egyenként nyolc-kilenc tévécsatornát jelenthet – tette hozzá Jánosi György.
A multiplexek szétosztásakor az úgynevezett erős modellt választotta a kormány, amelynek lényege, hogy nem a televíziós csatornákat versenyezteti meg, hanem az üzemeltetőket. A szabályozással elkerülhetőek bizonyos monopolhelyzetek, kizárhatóak lesznek a multiplex-pályázatokból a jelenlegi műsorszolgáltatók és műsorterjesztők. A négypárti megállapodás egyik legfontosabb eleme az volt, hogy a parlament folyamatosan ellenőrizze az átállási folyamatot. Ennek jegyében egy ötpárti eseti bizottság felállítását tervezik – tette hozzá a szocialista képviselő.
Cser-Palkovics András, a Fidesz vezérszónoka elmondta, hogy az eseti bizottságban pártonként egy-egy szavazati joggal rendelkező képviselő és öt szakértő vesz majd részt, a tagok szavazati joga nem egyenlő, hanem mandátumarányos. A testület dönt majd egyebek mellett a multiplex-pályázatok kiírásáról és elbírálásáról.
A legnagyobb lefedettségű multiplexben mindenképpen helyet kapnak a közszolgálati csatornák, emellett a jelenlegi országos kereskedelmi televízióknak és két, négy éve működő hír- és közéleti csatorna is bekerülhet ebbe a körbe – mondta Cser-Palkovics András. A politikus fontosnak nevezte a mielőbbi átállást, hogy Magyarország vezető szerephez juthasson ebben a kérdésben az Unióban. A Fidesz kiemelt célnak tekinti, hogy a közszolgálati média minőségi programokat kínáljon, finanszírozása pedig átláthatóvá váljon a jövőben – tette hozzá.
Pető Iván, a liberálisok vezérszónoka kiemelte: a digitális átállás nemcsak arról szól, hogy több csatornát érhessenek el a nézők, hanem számos új technikai szolgáltatásra is lehetőséget ad, beleértve az interaktivitást, a kiskorúak védelmét és a kisebbségi jogok érvényesítését. Herényi Károly, az MDF részéről kiemelte: a javaslat szerint az átállást lehetőleg költségvetési szerepvállalás nélkül kell megoldani. A koncepció szerint piaci szereplőkhöz kerülnének olyan jogosultságok, amelyek jelenleg az állam kezében vannak a földfelszíni tartalom esetében, cserébe a szolgáltatók átvállalnák az átállás költségeit – tette hozzá. Herényi Károly megjegyezte: a fölfelszíni sugárzás a jövőben is az a platform lesz, amely a társadalom legnagyobb rétegét eléri.
Lukács Tamás, a KDNP vezérszónoka hangsúlyozta: kérdéses, hogy a jelenlegi digitális átállásról szóló törvényjavaslat technikai szabályozásai megállják-e a helyüket tartalmi reguláció nélkül. A kereszténydemokrata politikus szerint alapvető alkotmányos aggályok merülnek fel az előterjesztés kapcsán. Nem elfogadható, hogy a parlamenti eseti bizottság szakhatósági testületként járjon el. Alkotmányellenes az is, hogy az 1996-os médiatörvény rendelkezései csak akkor alkalmazhatóak, ha azt a mostani tervezet engedi – emelte ki Lukács Tamás. Ha a KDNP nem kap megnyugtató választ az alkotmányos aggályokra, akkor nem tudja támogatni a javaslatot – hangsúlyozta a képviselő.
Akár 80 csatorna is lehet
Digitális átállásnak nevezzük azt a folyamatot, amelynek keretében a különböző műsorterjesztési platformok (földfelszíni, kábeles, műholdas, internet-alapú, mobilos) analóg rendszereit és szolgáltatásait digitális rendszerekre és szolgáltatásokra állítják át.
A digitális átállás révén minden műsorterjesztési platform kapacitása jelentősen nő. Az analóg televíziós műsorszórással ellentétben digitálisan csatornánként akár öt-tíz televízióműsor és számos más kiegészítő szolgáltatás is terjeszthető a jelenlegi egy televízióműsor helyett. A jelenlegi tervek szerint Magyarországon lehetővé válhat akár 30, később pedig akár 80 televízió csatorna digitális földfelszíni sugárzása, a jelenlegi hárommal szemben.
(MTI)
Gólparadé Pakson, az utolsó pillanatban dőlt el a keleti rangadó
