Krízisközpontot kell létrehozni a bántalmazott nők számára

Az SZDSZ előítéletesnek tartja a nők elleni nemi erőszak büntető törvénykönyvi tényállását, ezért változtatást javasol. Kondorosi Ferenc elismerte, hogy az eljárás a nőknek aránytalanul nagy lelki terhet jelent. Az MDF bocsánatkérésre szólította fel drogliberalizációs álláspontja miatt az SZDSZ-t, a Fidesz pedig az állattartók válságos helyzetetét tette szóvá kedden a parlamentben.

A napokban a sajtó arról számolt be, hogy több rendőrruhába öltözött férfi megerőszakolt egy 21 éves lányt Budapesten, ami miatt az ügyészség nyomozást indított – hívta fel a figyelmet az SZDSZ-es képviselő napirend előtti felszólalásában kedden a parlamentben. Szerinte úgy kell megváltoztatni a törvényt, hogy a nemi erőszakot az áldozatnak fizikai és lelki sérülést okozó, személyes önrendelkezését durván sértő bűncselekménynek tekintse, ugyanis jelenleg a Btk. „ókonzervatív„ módon a házasság, a család és a nemi erkölcs elleni bűncselekményként tartja számon a nemi erőszakot.

Emellett krízisközpontokat kell létrehozni az áldozatoknak, és továbbképzéseket kell tartani az ügyészeknek és a bíráknak – tette hozzá Sándor Klára képviselőnő. A liberális politikus, aki az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet jelentésére is hivatkozott, azt mondta: a nők elleni nemi erőszakról szóló büntető törvénykönyvi tényállás előítéletes, ugyanis csak akkor emelhető vád az elkövető ellen, ha az áldozat bizonyítja, hogy komoly fizikai ellenállást tanúsított. A képviselőnő a nők elleni erőszakról szóló nemzeti stratégia megalkotását is sürgette, amellyel szerinte 2004 óta adós az Országgyűlés.

Az igazságügyi és rendészeti tárca államtitkára nyitottságát fejezte ki, és felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg zajlik az új Btk. kidolgozása. Kondorosi Ferenc ugyanakkor azt mondta: szerinte nem „ókonzervatív” a szabályozás, de elismerte, hogy az eljárás a nőknek aránytalanul nagy lelki sérelemmel jár, hiszen többször is fel kell idézni a történteket. Mint mondta, a bírói joggyakorlat azt is ellenállásnak tekinti, ha az áldozat kifejezi, hogy akarata ellenére történtek az események. Hozzátette: a rendőrök esetében szigorú vizsgálat folyik.

Kérjen bocsánatot az SZDSZ

Pettkó András (MDF) bocsánatkérésre szólította fel az SZDSZ-t a könnyű drogok liberalizációja kapcsán képviselt álláspontja miatt. Utalt arra, hogy a The Independent című angol liberális lap nemrégiben tudományos kutatásokra hivatkozva kért bocsánatot olvasóitól, mert tíz éven át a könnyű drogok, így a cannabis liberalizációja mellett érvelt. Pettkó szerint egy egész nemzedék válhat áldozatává a nemrégiben megjelent, nagy hatóanyag-tartalmú szupercannabisnak. A kormány sem liberalizációt, sem szigorítást nem tervez ezen a területen, ugyanakkor továbbra is mindent megtesz a megelőzés érdekében, és üldözi a forgalmazást – válaszolt az MDF-es felszólalásra Csizmár Gábor szociális államtitkár.

Molnár Béla (KDNP) azt javasolta, hogy halasszák el az idén július 1-jétől tervezett teljes piacnyitást a villamosenergia-szektorban, mert nincsenek meg a fogyasztóvédelem és a verseny feltételei.
Garamhegyi Ábel, a gazdasági tárca államtitkára ugyanakkor úgy vélte: a piacnyitás célja éppen a valódi verseny és a jól védett fogyasztói érdekek kialakítása.

A kormány nem tett semmit az állattartók sanyarú helyzete ellen

Turi-Kovács Béla (Fidesz) a mezőgazdasági ágazat, ezen belül az állattartók válságáról szólt, amelyen szerinte a kormánynak nem sikerült változtatnia. Gráf József miniszter válaszában azt emelte ki, hogy az ágazat húsz év alatt jutott ebbe a rossz helyzetbe, a mostani kormány viszont azt tűzte ki célul, hogy először 50-50, majd 40-60 százalékra változtatja a növénytermesztők és az állattenyésztők arányát.

Orosz Sándor (MSZP) napirend előtti felszólalásában a fák és madarak napjáról emlékezett meg.

(MTI)