Vadai dicsérte a magyar katonák külföldi szolgálatteljesítését

A Honvédelem napjáról emlékezett meg Vadai Ágnes (MSZP) napirend előtti felszólalásában hétfőn a parlamentben. A szocialista képviselő felidézte: 1992 óta őrzik az emlékét annak, hogy 1849. május 21-én a honvédek visszafoglalták Buda várát. Ma a katonáink ugyanolyan bátrak, kitartóak, mint nemzetünk nehéz napjaiban voltak – hangsúlyozta, kiemelve a tavaszi árvizet, amikor 4500 katona dolgozott a gátakon.

MNO
2007. 05. 21. 15:12
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Vadai Ágnes dicsérte a magyar katonák külföldi szolgálatteljesítését. Véleménye szerint a parlamenti képviselőknek kötelességük megtenni mindent annak érdekében, hogy biztosítsák a megfelelő feltételeket szolgálatuk ellátásához, ebbe a legmodernebb eszközök és a legmegfelelőbb ellátás is beletartozik.
A honvédelmi miniszter válaszában megköszönte a magyar katonák tevékenységét. Szekeres Imre felsorolta az elmúlt 17 év változásait és kiemelte: itt az ideje, hogy a változások befejeződjenek és stabilitás legyen a honvédségnél. Kitért arra, hogy a Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium teljes mértékig szolidáris a rendőrséggel.

Boross Péter (MDF) azt kérdezte napirend előtt, vajon csak a rendőrségnél vannak problémák, vagy az ország egész működésébe „lopózott be valami„. Valami rendezetlenség, tisztázatlanság és az egyértelműség teljes hiánya – hangoztatta. Az exkormányfő bírálta a miniszterelnököt a Belügyminisztérium kettéválasztása, a közigazgatási államtitkári poszt megszüntetése, valamint az Országos Rendőr-főkapitányságon a közrendvédelmi és bűnügyi ágazat sajátos felügyeleti rendszerének megszüntetése miatt.

A közigazgatási szervezeteknél általános felülvizsgálatra lenne szükség – szögezte le Boross Péter, aki felrótta a hivataloknak a különböző jogértelmezést, amellyel kapcsolatban sok a panasz. Szerinte nem elég a rendőrséget helyrehozni, az egész államszervezet működésében kellene egy kritikus, tárgyilagos polémia és tisztázás.

Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter válaszában felhívta a figyelmet arra: a közigazgatás reformjának éppen az a célja, hogy egy hatékonyabb, rugalmas rendszert hozzon létre és a közszolgáltatásokhoz jobb színvonalon jussanak hozzá az emberek.

A tárcavezető úgy látta, Boross Péter joggal igényli, hogy legyen egységes a jogértelmezés és a területi államigazgatási szervek összehangoltan működjenek.

„Ki kell mondanunk azt, hogy a volt szocialista országok elsősorban a saját állampolgáraik felé adósak” – mondta Semjén Zsolt (KDNP), kifejtve, hogy a szocializmus évtizedeiben az állam emberek millióitól elvette a fizetésük felét, és ennek ellenében törvényben és alkotmányban garantálta az ingyenes egészségügyi ellátást. „Ezek után hogy lehet azt mondani egy 70 éves embernek, (...) hogy ettől kezdve gondoskodjon magáról„ – tette fel a kérdést.

Hozzátette: felkérte Surján Lászlót, hogy koordinálja és fogja össze az uniós volt szocialista országok pártjait, hogy így szélesebb hozzáférést biztosítson számukra az egészségügyi forrásokhoz is.

A politikus ehhez kérte a parlamenti pártok támogatását Budapesten és Brüsszelben egyaránt.

Gusztos Péter (SZDSZ) a hétvégi Fidesz-kongresszusra utalva arról beszélt, hogy az ott elhangzott beszédekben is felismerhető volt Kádár szelleme.

Véleménye szerint vannak dolgok, amelyekből nem épülhet erős Magyarország. „Unalmas közhelyekből, a puritánság hamis látszatából, a plebejusság hazugságából nem épül erős Magyarország” – mondta.

Erős Magyarországot a szabad, felnőttként kezelt polgárok képesek építeni, erős Magyarországot szakmailag megalapozott politikai programok nyílt versenyéből építhet a közélet – jelentette ki, hozzátéve, hogy a liberálisok készítettek ilyen programot.

Lázár János (Fidesz) a közbizalomról szólva közölte: Magyarországon sokan érzik úgy, hogy az állam nem védi meg őket. „Az állam képviselőitől, az állam képviseletében eljáróktól azt kapják, hogy meglopják őket, megzsarolják őket, megvesztegetésre kényszerítik, vagy akár megerőszakolják gyermekeiket„ – fogalmazott.

Véleménye szerint ez egy hosszabb folyamat eredménye, és felidézte többek között az augusztus 20-i, a szeptember 18-i és október 23-i eseményeket.

Mint mondta, szerinte itt a következménynélküliségről van szó, arról a morális állapotról, amely jelen pillanatban Magyarországon uralkodik. Azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy ez a jelenlegi rendőrségi struktúra és működés jelenti-e a kormányzati reformot, a megújulást.

Hangot adott meggyőződésének, hogy Bene Lászlóval és Gergényi Péterrel szemben más volt a politikai elvárás, mint 10 éve, mert hosszú éveken át mindketten köztiszteletben álló és megbecsült rendőrei voltak ennek az országnak.

Kondorosi Ferenc rendészeti államtitkár válaszában elmondta: a közbizalom megvédésében és újraépítésében a legnagyobb felelőssége a politikai elitnek van. A kormány elkötelezett, hogy a rendőrség keretében elkövetett jogsértések, bűncselekmények tanulságát levonja. A politikai felelősségvállalásnak Petrétei József ékes példáját adta – hangsúlyozta.

Közölte: a közbizalom visszaszerzésére intézkedéstervet készítettek a rendőri vezetők, ebben szerepel egy zöld szám bevezetése, amely jogsértések esetén hívható, és a rendőrségi törvényben szabályozott panasztestület felállítása.

MTI

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.