A globalizált világban a kihívás arról szól, „mit tudunk tenni a verseny feltételeinek megteremtéséhez úgy, hogy ez ne a kevesek sikeres versenye legyen, hanem a többség számára megvívható, jó verseny legyen„ – fogalmazott a politikus a Baloldali Tömörülés Platform rendezvényén, ahol a téma az új szociális Európa volt.
A modern baloldal nem az, „amelyik a verseny helyett próbál gondoskodni az emberről”, s az sem követendő irány, amelyik csak annyit mond: hajrá, versenyezzetek, gondoskodjatok magatokról.
Kiss Péter úgy vélte, ma Magyarországon sok millió ember számára a verseny borítékolt vereséget jelent. Mint mondta, a hátrányos helyzetekből először a kitörési lehetőséget kell biztosítani, a hátrányt kell ledolgozni, és csak utána lehet a versenyről beszélni. Feladatként fogalmazta meg, hogy divattá váljon a tudás pótlása, elterjedtté az adótudatosság.
Mint mondta: az, hogy a romák közül minden ötödik aktív korú ember képes dolgozni, nem csak arról szól, hogy e körben alacsonyabb a képzettség. Ez szól a diszkriminációról, arról, hogy két azonos képességű ember esetében a roma hátrányban van. Úgy vélte, a társadalmi előítéletekkel meg kell küzdeni, a kitörési lehetőséget biztosítani kell e kisebbség számára. A diszkrimináció elleni fellépés a baloldal választott értéke – szögezte le a politikus.
Hegyi Gyula szocialista európai parlamenti képviselő felszólalásában az egészségügyi átalakítással kapcsolatban kifejtette: a szocialisták számára elfogadható rendszernek három alapja van. Mindenki jövedelemarányosan fizessen, mindenki betegsége, szükséglete alapján kapja a szolgáltatást, végül az, hogy a biztosító ne profitorientáltan működjék, hanem a működésének alapja az a filozófia legyen, miszerint a beteg a legkisebb ráfordítással minél jobb ellátást kapjon.
A manapság sokat említetett holland rendszerrel kapcsolatban azt mondta: Hollandiában számos olyan feltétel adott a rendszer működtetéséhez, amely Magyarországon hiányozik. Ezek között említette a pontos, jövedelemarányos járulékfizetést. A politikus szerint a holland feltételek magyarországi meglétét kellene megvizsgálni, és csak utána lehetne beszélni a bevezetés tervéről.
Emlékeztetett Magyarország EU-s megítélésére, amely szerint nálunk aránytalanul sok a kórházi ágy, magas a gyógyszerkiadás, kevés a tb-befizető, illetve sok a társadalombiztosításban a potyautas.
Bayer József akadémikus, az MTA Politikai Tudományok Intézetének igazgatója előadásában azt hangsúlyozta: Magyarországon a rendszerváltás után új társadalom van formálódóban, ám sokan nem érzik jól magukat ebben a társadalomban. Mint mondta, ez az egyik fő forrása a nyugtalanságnak, az elégedetlenségnek. Szerinte ez azzal kapcsolatos, hogy milyen típusú kapitalizmus jött létre.
(MTI)
Ukrajna
„Arcátlanság azt állítani, hogy Ukrajna áll legközelebb az EU-tagsághoz”
