ORF Niederösterreich (noe.orf.at)
Az osztrák közszolgálati rádió alsó-ausztriai stúdiójának honlapja Vita a polgárbarát Európáról című tudósításában ismerteti a 12. Wachai Európa Fórumon tartott előadásokat.
Foglalkoznak Göncz Kinga magyar külügyminiszter előadásával is, aki hangsúlyozta: Magyarország már teljesítette a schengeni övezethez történő csatlakozás feltételeit. Göncz szerint, mivel a schengeni övezetbe a jövőben belépő országok sokáig Európától elszigetelten éltek, ezért csatlakozásuk pszichológiai elemeket is hordoz.
Göncz hangsúlyozta, hogy az új tagállamok polgárai túlzott várakozásokkal tekintettek az uniós csatlakozásra. Most a csalódás vett erőt rajtuk, s nem csak a lakosságon, de a véleményformálókon és az értelmiségieken is.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív frankfurti napilap vezércikkében Günter Bannas A néppártok válsága című cikkében foglalkozik a meghatározó német politikai szervezetek gyengélkedésének okaival.
A nagy néppártok egykor meghatározó platformjai mára tartalmukat és emberanyagukat illetően kiürültek. Ezért veszített a CDU és az SPD ama képességéből, hogy új tagokat kapcsoljon magához és hosszú távra magához kösse a választókat. Nem a vezetés által kidolgozott átláthatatlan kompromisszumok teszik a polgárok előtt vonzóvá a pártokat, hanem a politikai témáról, célokról, helyzetértékelésekről rendezett viták. Ehhez azonban szükség van az adott probléma határozott megfogalmazójára, képviselőjére, aki véleményével nem mindenáron a politikai közepet célozza. S ez hiányzik mindkét táborban. Olyan gyenge a CDU konzervatív szárnya, mint amilyen az SPD-n belül a szakszervezeti csoport. Ezen áramlatok nagyformátumú képviselőinek, mint Alfred Dregger (CDU) vagy Georg Leber (SPD), immáron nincsenek méltó utódai. A CDU szociális szárnyának befolyása éppen úgy minimális, mint az SPD munkavállalói munkaközösségéé. Álláspontjuk súlytalan a pártvezetésen belül. Meghatározó politikusaiknak esélyük sincs a pártkarrierre.
A CDU és az SPD évek óta kettős zsugorodástól szenved. Egyrészt tagjaik száma csökken a hetvenes évekbeli közel egymilliósról napjaink alig hatszázezresére. Korábban az uniópártok és az SPD is képes volt a voksok több mint negyven százalékát megszerezni, mostanában már meg kell elégedniük 35 percenttel. A feltételezett törzsszavazók immár rendszeresen másként döntenek, mint azt a pártok agytrösztjei elvárják tőlük, és egyszerűen otthon maradnak.
Ezáltal az eddigi néppártok is lényegesen átalakulnak, csökken a magas taglétszámú programpártjellegük és egyre inkább központilag irányított választási kampánygépezetekké alakulnak. Menedzsereik évek óta látogatják az amerikai pártkongresszusokat. Ott egyet s mást megtanultak, azt azonban aligha, miként lehet szaporítani a támogatók táborát.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hírmagazin Putyin óv egy nukleáris konfliktustól címmel készített interjút az orosz elnökkel.
„Itt védfalat kívánnak emelni egy olyan fenyegetés ellen, ami nem is létezik”, nyilatkozta a moszkvai államfő az amerikai rakétavédelmi tervekről. A projekt ugyanakkor arra kényszeríti Moszkvát, hogy válaszoljon. Az Egyesült Államok eljárása következtében „még nagyobb lesz egy nukleáris konfliktus kirobbanásának veszélye”, vélekedett Putyin, hiszen a rakétapajzs „megzavarja a világ stratégiai egyensúlyát”.
Az orosz elnök „igazi demokratának” tartja magát. Az orosz ellenzékiekkel szembeni fellépések bírálatára kemény viszontvádakkal válaszolt: „Amerikában kínozzák a foglyokat, pl. Guantanamón, Európában a rendőrség gázt vet be a tüntetők ellen.”
Putyin utódaként egy „becsületes, okos, jelentős tapasztalatokkal rendelkező profi politikust tud elképzelni, akit a legtöbb választó megajándékozhat bizalmával”. Hivatali ideje lejárta után sem kíván nyugállományba vonulni. Az 54 esztendős politikus még túl fiatalnak érzi magát a nyugdíjhoz.
Bild Zeitung (bild.t-online.de)
A legnagyobb példányszámú német bulvárlap a keresztényszociális unió vezetéséért vívott küzdelem kiéleződéséről cikkezik. Miután a fogyasztóvédelmi miniszter a Stern magazinban azzal fenyegetőzött, hogy kipakol párttársai szerelmi életéről, a vezető CSU-politikusok követelik a lemondását.
A miniszter a Süddeutsche Zeitungnak adott interjújában megpróbálta a korábban a Sternnek adott nyilatkozatát („Sokat tudok. Számos bizonyítékkel rendelkezem.”) tompítani. Nem gyűjti a bizonyítékokat, csak valakik elküldik neki, s különben sem fenyeget senkit, „mivel az egész olyan visszataszító“ – mondta.
A Stern szerkesztősége közben kijelentette, hogy Seehofer a háttérbeszélgetés során neveket is említett. Georg Eisenreich, a tartományi gyűlés CSU-képviselője úgy fogalmazott: „Ahelyett, hogy a nyilatkozatát visszavonta volna, Seehofer mindent csak még rosszabbá tett. Ezzel diszkvalifikálta magát a pártelnökségért folytatott versenyből”.
Azonban már nem csak Seehofer pártkarrierje került veszélybe (szeptemberben indulni kívánt Erwin Huber jelenlegi bajor gazdasági miniszter ellen a CSU elnökségért). Kérdéses, hogy miniszterként maradhat-e Berlinben. Günter Gabsteiger bajor képviselő kijelentette, hosszú távon tarthatatlannak látja Seehofer helyzetét. Zsarolási kísérleteket nem tűrünk, fogalmazott a CSU-politikus. Kollégája, Bernd Weiß még keményebben fogalmazott: aki intim anyagokat gyűjt, az Stasi-módszerekkel dolgozik. Seehofer jól tenné, ha az összes CSU-hivataláról lemondana.
Markus Ferber CSU elnökségi tag úgy vélte, a pártban nyíltan arról vitatkoznak, hogy Horst Seehofer szövetségi miniszterként és pártelnökhelyettesként a helyén maradhat-e még?
A CSU-ban már Hohlmeier-módszerekről beszélnek. Monika Hohlmeiernek, Franz-Josef Strauß volt miniszterelnök lányának azután kellett lemondania a kultuszminiszteri posztról, miután azzal fenyegette a pártelnökséget: mindannyiótok ellen van valami a kezemben.
Oroszország
Front Robert C. Castellel – „Olcsóbban, de ugyanazzal az amerikai hegemóniával”
